1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Angyalffi Mátyás Arányi Lajos Asbóth Lajos Asbóth Lajos Bártfay László Bölöni Farkas Sándor Baintner János Balásházy János Balogh Kálmán Baricz György Batsányi János Beöthy Leó Beély Fidél József Benkő Dániel Berzsenyi Dániel Bolyai Farkas Bresztyenszky Adalbert Buczy Emil Budai Ézsaiás Császár Ferencz Csécsy Nagy Imre Csató Pál Csorba József

Csécsy Nagy Imre

Csécsy (Csécsi) Nagy Imre született nov. 28-dikán 1804-ben Bihar vármegye Érkeserű helységében; atyja hegyköz-szentmiklósi ref. predikator, s érmelléki esperes volt. Első oktatását a szülői háznál vevén Debreczenbe küldetett, honnan a közép- és főtanodák végeztével Lőcsére ment a német nyelv megtanulása végett. Innen visszatérvén, elébb a költészeti osztály, majd a bölcsészet-hallgatók segédtanítója lett. 1831-től fogva az orvosi tudományokat hallgatta, kezdetben Pesten, majd Bécsben, hol 1837-ben orvostudorrá avattatott. Onnan Debreczenbe térvén a gyakorlati orvospályán csakhamar jó hírt szerzett magának; emellett a természeti tudományokat lelkesen mívelvén, midőn 1839-ben a vegytan s hozzá csatolt tudományok széke megürüle, közakarattal tanítóvá választatott. Lelkes előadásai a természettudományoknak nem kevés barátokat szerzének; emellett a főiskola szertárát a tudomány állásához illőleg újra fölszerelte, ásványgyűjteményét rendezte és gazdagította. Az ásvány- és növénytan érdekében 1840-ben a felföldi bányavárosokat, 1811-ben Schweizot utazta be. Az academia dec. 24-dikén 1844-ben választá lev. tagjául. Írásai: 1. A természet ösmeretének jótevő befolyása a tudományos műveltségre általában (tanszékfoglaló, Debrecen, 1839); 2. Bírálatok (a Figyelmezőben 1839, 1840); 3. A fénysugár polarisatiója (Athenaeum, 1840. I. köt.); 4. Földünk s néhány nevezetesb ásvány rövid természetrajza (Debrecen, 1842., 2. javított kiadás: Kecskemét, 1843); 5. Tiszta erkölcstudomány (Debrecen, 1842., 2. kiad.: u. ott. 1844); 6. A botanicai magyar műnyelv javításáról (academiai beköszöntő értekezés). Kéziratban maradtak tőle az általa tanított tudományok tankönyvei, s egy egyedirat a villanydelejességről, melynek elkészítésében a kora halál jul. 23-dikán 1847-ben gátlotta meg. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár