1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Angyalffi Mátyás Arányi Lajos Asbóth Lajos Asbóth Lajos Bártfay László Bölöni Farkas Sándor Baintner János Balásházy János Balogh Kálmán Baricz György Batsányi János Beöthy Leó Beély Fidél József Benkő Dániel Berzsenyi Dániel Bolyai Farkas Bresztyenszky Adalbert Buczy Emil Budai Ézsaiás Császár Ferencz Csécsy Nagy Imre Csató Pál Csorba József

Csató Pál

Csató Pál született 1801-ben jan. 7-dikén Nagy-Váradon. Papi pályára szánván magát, Pesten hittudományt hallgatott; később levetvén a reverendát, Bécsben, Gráczban s Budán nevelősködött. Már ekkor foglalkodott egy ily czímű munka dolgozásával: Mire kell a gyermeket kilencz-tíz esztendős korában tanítani? mely „Az egész elementaris oktatásnak” első részét tette volna, s melynek programmáját levél alakban ily czímmel adta ki: Az elementáris oktatásnak nevelésbeli principiumjai (Tud. Gyűjt., 1830. I), de egyéb közbejött foglalatosságai miatt, el nem készülhetett. Kevéssel az academia felállta után az elölülő által írnokká neveztetett ki, mart. 4-dikén 1831-ben. Az 1832-ben megindult Jelenkornak, melynek bevezető czikke az ő tollából folyt, szintén 1833 végéig szerkesztőségi segéde volt; időközben, u. m. mart. 9-dikén 1832-ben a m. t. társaság lev. tagjává választatott; 1833-ban ugyanitt nyelvtudományi jutalmat nyert; az akkor felállított játékszíni választmánynak tagja s egy ideig jegyzője volt; 1834-ban újra nevelő, 1835-nek első negyedében a Rajzolatok Divatlapjának, 1836-ban a Tudománytárnak szerkesztője, végre 1837. septembertől fogva szerkesztősegéd a Hírnök mellett, mind haláláig, mely őt hosszas betegeskedés után, Pozsonyban 1841-ben febr. 15-dikén ragadta el. Dolgozatai az említett értekezésen kívül a következők: 1. Értekezés a vaudevilleről, s két eredeti vaudeville (Társalkodó, 1833); 2. A nyelvünkbeni ragasztékokról és szóképzőkről (koszorúzott irat, a m. t. t. által kiadott Nyelvtud. Pályamunkák I. kötetében, 1834); 3. Magyar és német beszélgetések a két nyelvet beszélni kezdők számára. Levrault (strassburgi könyvárus) franczia-német beszélgetési után (Pest, 1834). 4. Der kleine Ungar (gyermekek számára Ife után (Pest, 1834); 5. Eredeti. elbeszélések: a) Egy nap Szliácson (Aurora, 1834): b) A phantasta (Társalkodó, 1835); c) Három pohár (Rajzolatok, 1835); d) A fiatal szív (Hajnal, 1837); e) Nőkeresés (Athenaeum, 1837); f) A szerelemmel nem jó játszani (Hajnal, 1838); g) A boldog szerető (Emlény, 1810); 6. Eredeti színművek: a) Fiatal házasok (vígjáték 3 felv., Nagy Ignácz Színműtárában, 19-dik füz.); b) A tolvaj (dalos vígjáték 1 felv., Emlény, 1841); 7. Fordított színművek a m. t. Társaság színműtárában: a) Neslei torony (dráma 5 felv., Dumas és ... után németből); b) Örökké! (vígjáték 2 felv., Scribetől, németből); c) Angelo, Padua zsarnoka (dráma 4 felv., Hugo Victortól, francziából); d) Garrick Bristolban (vígjáték 4 felv., Deinhardstein után prósában); e) Ligeti kastély (drámai enyelgés 1 felv., németből); 8) Apróbb ered. folyóirati czikkelyek, mint: a) Néhány komoly szó a budai m. játékszín ügyében; b) Levelek NVáradról stb. (Rajz., 1835); c) Uti jegyzetek Esztergomon, NSzombaton, Pannonhalmán s Bakonybélen keresztül tett útjában (Regélő, 1835); d) Magyar hirlapi szemle (Hírnök, 1838–40); e) Vegyesek a Századunkban; 9. Birálati czikkelyek a Kritikai Lapokban, u. m. a) Külföldi játékszín (kiadja a m. t. t. I. II. III. IX. köt.); b) Kritikai Értekezetek Stancsics Mihálytól; 10) Fordított czikkelyek – t – és C. P. névjeggyel és egész névvel a Közhasznu Esmer. Tára II. és III. köt., Toilettmaximák Bulwertől angolból (a Társalk.-ban) és számos tudományos, criticai és szépliteraturai fordítmányok a Tudománytárban (Schedel szerkesztősége alatt), s az Athenaeumban és a Figyelmezőben. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár