| Angyalffi Mátyás Arányi Lajos Asbóth Lajos Asbóth Lajos Bártfay László Bölöni Farkas Sándor Baintner János Balásházy János Balogh Kálmán Baricz György Batsányi János Beöthy Leó Beély Fidél József Benkő Dániel Berzsenyi Dániel Bolyai Farkas Bresztyenszky Adalbert Buczy Emil Budai Ézsaiás Császár Ferencz Csécsy Nagy Imre Csató Pál Csorba József |
Buczy Emil
Buczy Emil született 1784-ben maj. 16-dikán Kolosvárt, hol gymnasiumi osztályait végezte, s a római literaturával korán megismerkedett. 1799-ben Kassára ment philosophiát hallgatni, hol Kazinczy Orpheusa vonta figyelmét a magyar literaturára. 1801-ben ismét Kolosvárt törvényt tanult, 1803-ban az ájtatos iskolák szerzetébe lépett, s Horányi Elek vezérlete alatt a hellen nyelv és literaturának szentelte óráit. Miután két évig a kolosvári és beszterczei gymnasiumokban tanÃtott, a rendbÅ‘l kilépett, Bécsben theologiát hallgatott, s felszenteltetvén Nagy-Szebenben rhetorica prof. lett. GyengélkedÅ‘ egészsége kénytelenÃtette Å‘t 1816-ban nyugalomra lépni, mÃg ismét javulván, 1821-ben a károlyfejérvári seminariumban a pastor. theol. tanÃtó székét venné által, melyet 1833-ig látott el; midÅ‘n Bécsbe menvén, ott a csillagászat tudományában magának gyakorlati jártasságot szerzett, s visszatért: a károlyfejérvári csillagásztorony Å‘re, majd kanonok lett. ElsÅ‘ fellépése az Erdélyi Muzeumban történt aestheticai értekezések és lyrai költeményekkel; utóbbi éveiben Plato magyarÃtásával foglalkozott. A m. Academia 1832-ben martius 9-dikén levelezőül választá, s Å‘ annak régi magyar nyelvemlékek dolgában munkás tagja volt. A halál Å‘t october 28-dikán 1839-ben ragadta ki közülünk. |