1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

Angyalffi Mátyás Arányi Lajos Asbóth Lajos Asbóth Lajos Bártfay László Bölöni Farkas Sándor Baintner János Balásházy János Balogh Kálmán Baricz György Batsányi János Beöthy Leó Beély Fidél József Benkő Dániel Berzsenyi Dániel Bolyai Farkas Bresztyenszky Adalbert Buczy Emil Budai Ézsaiás Császár Ferencz Csécsy Nagy Imre Csató Pál Csorba József

Bresztyenszky Adalbert

Bresztyenszky Adalbert Béla született 1786-ban augustus 5-dikén Nyitra megyének Német-Próna nevű mezővárosában. Bevégezvén Székesfehérvárott a Privigyén kezdett gymnasiumi iskolákat, s 1803-ban Szent-Benedek szerzetébe lépvén, a bölcsészetet s hittant részint Győrött, részint Pannonhegyen tanulmányozta; 1810-ben áldorrá szenteltetett; 1813-ban a szépművészetek és bölcsészet tudorává, 1821-ben a pesti tudományegyetemnél a bölcsészeti kar tagjává lett. 1810-től 1838-ig, mint tanár, különösebben mint a mathesis tanára, a győri akademiánál bokros érdemeket szerzett magának. Leczkéinek vezérfonalul saját kézikönyvei szolgálván, melyeknek czélszerűségét, valamint a Tud. Gyűjteményben közrebocsátott math. értekezéseit intézetünk is méltánylá, 1836. september 10-én az Akademia levelező tagjává választatott. 1837-ben october 3-dikán szerzetének főapátja őt tihanyi apáttá nevezte s ebbeli kineveztetését 1838. februarius 3-án a felség is helybenhagyta. Ezentúl munkásságát kedvencz tudományos foglalkodásai s a tihanyi ház gondjai között felosztá halálaiglan, mely 1851-ben februarius 15-dikén következett be. Tanári korszakában e munkák jelentek meg tőle: 1. Lectiones academicae ex mathesi applicata (Győr, 1819); 2. Elementa Arithmeticae gener. seu Algebrae (Győr, 1824). 3. Elementa Geometriae et Trigonometriae planae (Győr, 1827); 4. Elementa Matheseos purae in usum academiarum per regnum Hungariae et Provincias eidem adnexas (I–II. köt. Buda, 1829); 5. Elementa Algebrae. Editio altera, priore auctior et emendation (Győr, 1829); 6. Felelet e kérdésre: Az öszvefoglalt mozdulás törvényeinek valósága mellett valamely középponti erők által nógatott mozdulóban a vezetékfentö rajzol-e az idővel tökéletesen egyarányosságú udvarokat? (Tud. Gyűjt, 1818. VI.); 7. Az algebrai fogalmak nemzeti nyelvűnkben előadásának próbája (Tud. Gyűjt, 1823. IX.). 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár