1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

teológus:

Fillinger Leopold Hegedűs Sámuel Horváth János Kopácsy József Révész Imre Somogyi Károly Szabó Imre

Kopácsy József

Kopácsy József született május 30-dikán 1775-ben Veszprémben, hol a középtanodák végeztével 1791-ben azon megye kispapjai közé felvétetvén, a bölcsészetet és hittudományokat a pozsonyi fő papnöveldében tanulta. 1796-ban a veszprémi növeldében tanulmányok felügyelője, majd a püspöki helytartó titoknoka, 1798-ban fölszenteltetett. E hivatala mellett 1799 óta szintén a veszprémi növeldében az egyházi történetet és törvényt tanította, 1805-ben szentszéki közbíró, 1806-ben veszprémi plebános és alesperes, 1807-ben kanonok, néhány év múlva somogy-szentjakabi apát, hantai prépost és veszprémi főesperes, az 1811–2-ki országgyűlésen káptalani követ, 1817-ben kir. táblai főpap, 1819-ben prisztinai czímzetes püspök és hétszemélynök, mely hivatalt 1822-ig mint fejérvári, s 1825-ig mint veszprémi püspök is folytatta, míg 1831-ben tőle saját kérelmére fölmentették. Egyházi s bírói pályán szerzett érdemeiért a felség őt 1828-ban belső titkos tanácsossá, 1839-ben pedig esztergomi érsekké s az ország herczegi főérsekévé nevezte, mely méltósága mellett 1842-ig a veszprémi püspökséget is viselte. Az academia, melynek alaptőkéjéhez ő az egyházi férfiak közül elsőként járult (1830-ban 1000 pft-tal), első nagygyűlésében 1831-ben választotta tiszteleti tagjául. Nyomtatásban megjelentek tőle: 1. Az israelitáknak és keresztényeknek szokásaik és erköltseik, Henry apát után francziából (1–2. köt. Veszprém, 1801–2); 2. Beszéd Károly Ambrosius eszterg. érsek emlékezetére (Buda, 1810); 3. Egyházi beszéd, midőn az esztergami fő-anyatemplomnak fundamentoma ... letétetnék (Esztergom, 1822); 4. Számos egyházi beszéde kéziratban. Meghalt sept. 18-dikán 1847-ben. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár