1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

hadtudós:

Asbóth Lajos Asbóth Lajos Baricz György Korponay János Lakos János Mészáros Lázár Tóth Ágoston Tanárky Sándor

Tanárky Sándor

Tanárky Sándor született 1784-ben Bián, hol atyjától, ki reform. pred. volt, gondos nevelést vett. 1806-ban a gróf Sztáray gyalogezredébe lépett mint kadét, Bécsben a szolgálati ismeretek megszerzése után két évet a genietudomány alapos megtanulásának szentelt. 1809-ben zászlótartó, majd a magyar felkölt nemes seregben főhadnagy, hol hadi tudományaival máris fontos szolgálatokat tett. A békekötés után jan. 1-jén 1810-ben az 51-dik ezredhez tétetett, s hivatalos megbízással Erdély déli határait a Vaskaputól egész a bodzai szorosig beutazván, annak hadi-helyirati leírását készítette, majd Bukovinában eleinte a gazdasági abroszolásban vett részt, nemsokára ott is a tartomány éjszaki felének, majd Erdély éjszak-nyugati részének hadi helyiratában fáradott. 1812-ben ezredének granátosaihoz Gácsországba mozdíttatott elő, az 1813-ki táborozásban Belső-Austriában vett részt, Krainburg erősített városnak az ellenségtől visszafoglalását, nagy részben ő eszközlötte, s még azon évben a második bukovinai könnyű zászlóaljnál kapitány lett, mellyel Francziaországba volt rendelve, midőn a közbejött fegyverszünettel a bécsújhelyi hadi academiában helyettes professorrá neveztetett, de kitörvén ismét a háború, legott Ferdinand főhg hadához kéredzett, s különösen Auxonne kivizsgálásával tett jeles szolgálatokat, mely utóbbiról adott tudományos véleményére alapíttatott ezen erősség bevétele is. Az újra beállt fegyverszünet alatt Francziaország elfoglalt része egy terjedelmes vidékinek helyírásával bízatott meg. A háború megszűntével a második székely gyalogezrednél, majd a gradiskai, varasd-körösi és varasd-szentgyörgyi ezredeknél szolgált, időközben számos felvételi és szabályozási ügyeket végzett, határszéli századfő hivatalát viselte; 1831-ben Olaszországba tétetett által, hol 1834-ben mint első őrnagy ezredének első tábori zászlóalját a Romagnába vezette. Nyugalomba, saját kérésére, 1838-ban tétetett. Tanárky 1809-ben a fenséges Nádor megbízásából a felkölt magyar nemesség gyalogsága hadi regulamentumát készítette, tőle van: Ferdinand főhg huszárezredének történetei a franczia háboru kezdetétől a lunevilli békeig (Tud. Gyűjt., 1822–3), és Károly főhg: Strategia elvei (első kötet), a m. tudós Társaság által nyomtatás alá elfogadva. E testület által 1837-ben sept. 7-dikén levelező taggá, majd az igazgatóság által 1838-ban sept. 8-dikán a gróf Festetics László által alapított hadtudományi helyre rendes taggá választatott, mely hivatalában az academia által kiadandó hadtudományi szótár dolgozásához hozzá is fogott; de már 1839. dec. 29-dikén súlyos betegség által közülünk kiragadtatott, mindazoknak fájdalmára, kik ismerték. Számos német munkája kéziratban maradt. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár