1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

hadtudós:

Asbóth Lajos Asbóth Lajos Baricz György Korponay János Lakos János Mészáros Lázár Tóth Ágoston Tanárky Sándor

Asbóth Lajos

Nemescsói Asbóth Lajos 1803. jún. 20-ikán Keszthelyen született, első kiképzését ugyanott a premontreieknél, később Sopronban az evangelikus gymnasiumban nyerte. Tizennégy éves korában a bécsi hadmérnöki akadémiába lépett és 18 éves korában a 4-ik számú dragonyos ezredhez hadnagynak neveztetett ki. Tiszti pályáján többnyire mint hadsegéd működött. Mint százados két éven át századot vezényelt a 3. Vértes-ezredben, mégpedig oly kitűnő eredménynyel, hogy mind a hadosztály, mind pedig a dandár-vezérek évi jelentéseikben Asbóth századját mindig minta csapatként említik. 1842-ben huzamosan betegeskedvén, ideiglenesen nyugalomba lépett, 1848-ban őrnagynak és a krassói nemzetőrség parancsnokának neveztetett ki. E nemzetőrség, valamint a segélyére érkezett csekélyszámú sorcsapatok élén, a bánáti bányászkerületet a felkelők, a Szerbiából támadó szerbek és Appel tábornok sorcsapatai ellen sikeresen védelmezte. 1849-ben mint alezredes Debreczen katonai parancsnokává neveztetett ki; mihamar ezredessé előléptetve és a tartalék-sereghez vezényelve, a Tisza vonalát, Tokajtól Tiszafüredig megerődítette és védelmezte. A tavaszi támadó hadműködések alatt Asbóth, egy önállóan működő seregrésszel az előnyomuló magyar hadsereg balszárnyát és oldalát fedezte. Buda ostromában tevékeny részt vett és május 22-ikén a 2-ik hadtest vezetését vette át. Tábornokká előléptetve, hadteste élén vívta ki a peredi győzedelmet. 1849. július elején a Szegeden alakuló tartalék-sereg szervezésével bízatott meg. 1849-től 1857-ig az aradi várban volt fogva 1857—1860-ig az osztrák államvasút-társaság tisztviselője volt Resiczán. 1862-ben jelentek meg »Emlékiratai az 1848. és 1849-iki magyarországi hadjáratból«. 1864-ben „A Hadvezér” és „A hadtudomány alapelvei´ czímű terjedelmes művét adta ki. Folyóiratokban számos hadiirodalmi közlemény jelent meg tőle. A M. Tud. Akadémia 1863-ban választotta meg lev. tagjául. Meghalt 1882. máj. 6-án Budapesten. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár