1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

nyelv�sz:

Fogarasi János, Alsóviszti Kőrösi Csoma Sándor Kassai József Kresznerics Ferenc Lugossy József Márkfy Sámuel Márton József Reguly Antal Schedius Lajos Simai Kristóf Szalay Imre Tasner Antal

Tasner Antal

Tasner Antal 1808. május 5-én született Öskün, Veszprém megyében, hol atyja gazdasági számadó tiszt volt. Elemi oktatást Oladban és Marczaliban nyert, a gymnasiumi iskolákat Veszprémben, Kőszegen, Pesten járta. A bölcsészet kétévi folyamát is Pesten végezte, ekkor tévén sajátjává a német, franczia, angol és olasz nyelveket. is. A törvénytudományt Pozsonyban hallgatta. 1826-ban nevelőséget vállalt gróf Széchenyi Pál házánál, annak ifjú sógora, gróf Zichy Ferraris Lajos mellett. Ez idő tájba esik megismerkedése gróf Széchenyi Istvánnal. 1829-ben gróf Andrássy György titkárává lett, s az maradt 1833-ig, midőn ügyvédi oklevelet nyervén, gróf Széchenyi Istvánnál vállalta el a titkárságot. 1832-ben gróf Andrássy György és Széchenyi István kísérője volt azon útban, melyet Londonba tettek a Buda és Pest között építendő lánczhíd iránti adatok beszerzése végett. 1834-ben gróf Széchenyi Istvánnal, mint a Duna szabályozására kiküldött királyi biztossal, megjárta Oláhországot s Bolgár- és Szerb-országok Dunamellékét; ez alkalommal a török nyelvet is sajátjává tévén. A két grófén kívül nehány hazai egyesület bizodalmával is megtiszteltetett. Jegyzője volt a Nemzeti Casinónak, az Állattenyésztő Társaságnak; a pesti lóversenytársulatnak. Az Akademia őt 1833. november 15-én választá tagjául. Irodalmi munkássága — az Akademia zsebszótárának öregbítésén kívül — nehány angol és franczia szépirodalmi, ethnographiai s történelmi dolgozat fordításából állott, melyek részben a Tudománytárban és az Athenaeumban jelentek meg; de fő érdeme az, hogy nemesen felelvén meg állásának, előbb mint gróf Széchényinek — s elkészülvén a híd — mint báró Sinának titkára, a magyar irodalom érdekeinek hű sáfára volt. Meghalt 1861. aug. 25-én. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár