1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

állatorvos:

Hoffner József Zlamál Vilmos

Hoffner József

Hoffner József született 1794-ben martius 25-dikén Veszprémben, hol 1810-ig a gymnasium osztályait elvégezvén, egész 1814-ig a győri püspök uradalmi írnoka volt; ekkor Pestre ment philosophiát s orvosi tudományt hallgatni, melyet Bécsben elvégezvén, ugyanott 1822-ben orvostanárrá mozdítatott elő, amely alkalommal tőle megjelent: Dissertatio inauguralis medico-pharmaceutica de assa foetida (Bécs, 1822). 1823-ban a bécsi állatorvosi intézet alumnusa lett, s 1825-ig állatsebészséget és törvényi állatorvostudományt tanított, 1826-ban a m. kir. egyetemnél az állatorvosi intézet igazgatójává s rendes tanítójává neveztetett. E hivatala folytában jelentek meg tőle: 1. Az erőszak nélkül való patkolás … Balassa Konstantin Ts. K. kapitány után németből forditva (Pest, 1828), 2. Utmutatás a ló külsejének esmeretére. Oktatásra és nyilvános tanitásra szánt kézikönyv. Schwab Konr. Lajos után … magyarítva Hoffner József által (Pest, 1832); 3. A lókereskedés minden titkaival. Tannecker Seyfert után, a második megjobbított kiadat szerint magyarra fordítva (Pest, 1833). Kéziratban maradtak, egyéb tankönyvein kívül, melyeken az utolsó kéz hiányzik: 4. A patkolás-tanítmány, kovácsoknak és nevendék baromorvosoknak számára (1833); 5. Az embernek szelleme, Hartmann Fülöp Károly után magyarítva (1833). Dolgozótársa volt Bugát és Schedel Orvosi Tárának; s az academia kebelében — melynek levelező tagjává mart. 9-dikén 1832-ben választatott — a természettudományi műszótár anyagai gyűjtésében is részt vett. Hosszas senyvedés után Pesten, febr. 16-dikán 1841-ben halálozott meg. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár