1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

publicista:

Danielik János Dessewffy Aurél Dessewffy József Kemény Gábor, Báró Trefort Ágoston

Dessewffy József

Dessewffy József született 1771-ben febr. 13-dikán Kriványban, Sáros vármegyében. Első oktatását Kassán vette, majd Koppi Károly nevelősége alatt Kolosvárra, onnan Pestre vándorolt, hol a gymnasiumi osztályokat végezte. Zimányi vezérlete alatt a classica literaturát már akkor megkedvelvén, és a philosophiát, mely karban akkor Dugonics, Mitterpacher, Cornides, Schönwiesner és nevelője, Koppi jeleskedtek. Törvényt ismét Kassán hallgatott, s ennek végeztével gróf Sztáray Mihály szabolcsi főispánt az 1790-ki budai országgyűlésre kísérte, mellyel gyakorlati élete kezdődött. Eleinte hivatalkodásra szánván magát, Fiumében tiszt. fogalmazóképpen szolgált is, de nem találván fel magát e körben, azt elhagyva Olaszországot beutazta. 1795-ben a szabolcsi felkelő seregnél mint kapitány szolgált, 1802-ben Sáros, 1805 és 1807-ben Zemplény, 1811 és 1825-ben Szabolcs vármegyéket képviselte az országgyűlésen; politicai pályája mellett is folyvást barátkozván a tudományokkal és tudósokkal, kik közül leginkább Kazinczyval és Döbrenteivel volt összefűzve. Midőn a m. tudós Társaság alapítói 1830-ban igazgatóságot neveztek, őt abba felvették, az academia pedig, mindjárt első nagygyűlésében, 1831-ben febr. 15-dikén választotta tiszt. tagul, mely állásában folyvást nagy részt vett annak gyűléseiben. Számos, sok folyóiratban elszórt versein, tudományos és politicai czikkelyein s az acad. Évkönyvekben megjelent beszédein kívül bírjuk tőle ezeket: 1. Bártfai levelek (S. Patak, 1818); 2. A „Hitel” czímű munka taglalatja (Kassa, 1830); 3. Hazánk egyik igen jeles főispánjának nyilván tett politikai hitvallása (Gr. D. J. jegyzékeivel bővítve kiadta Fekete István, Buda, 1843). A Felső-Magyarországi Minerva alapításában fő része neki volt. A halál fájdalmas betegség után ragadta őt ki közülünk maj. 1-jén 1843-ban. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár