1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

matematikus:

Bolyai Farkas Bresztyenszky Adalbert Kerekes Ferencz Nyíry István Sárváry Pál Vész János Ármin Weninger Vincze

Vész János Ármin

Vész (Weiss) János Ármin 1826. apr. 7-én született Szegeden. Gymnasialis tanulmányait a szegedi lyceumban, mérnöki tanulmányait pedig a pesti egyetemen levő mérnöki intézetnél végezte, hol a mérnöki szigorlatok sikeres letétele után 1848-ban mérnöki oklevelet nyert. A szabadságharcz alatt az építészeti igazgatóság által a debreczen-szatmári vasúti vonal kítűzésére volt kiküldve. 1849. októberben kezdette meg tánári működését a pesti egyetemen a mérnöki intézetnél, mint tanársegéd; ezenkívül a mennyiségtan előadásával helyettesi minőségben bízatott meg. Két év múlva a mérnöki intézet és a József ipartanoda egyesülése alkalmával szintén helyettesi minőségben volt alkalmazva az egyesült intézetnél, mely 1857-ben, a végleges szervezés alkalmával, a József-műegyetem nevet vette fel, amidőn ő is véglegesen kineveztetett a felsőbb mennyiségtan és leíró mértan tanárává. Mind a két tanszéket 1867-ig látta el, midőn végre a két tanszék szétválasztatott, az idő óta csakis a felsőbb mennyiségtant adta elő. 1858-ban a M. Tud. Akadémia levelező, 1868-ban pedig rendes tagjának választotta. 1859 óta a palermói tud. akadémia levelező tagja. 1860 óta a k. m. Természettudományi Társulat tagja, 1862—63-ban annak titkára volt. Szerkeszté a k. m. Természettudományi Társulat közlönyét 1863—64-re. Tagja volt előbb a reál-, később a középtanodai tanárvizsgá1ó, úgyszintén a hajóvezénylői vizsgáló bizottságnak, és a középtanodai tanárképző intézetnek. A kereskedelmi minisztérium által számos biztosítási intézet alapszabályai és szervezete tárgyában bízatott meg véleményadással s az e czélra alakult enquétenek is tagja volt. A »Haza´ »Hazat biztositó banknak igazgatósági tagja lett. 1871-ben a kir. József-műegyetem első prorektora, 1874-ben rektora volt. 1882. jún. 29. hunyt el. Irodalmi munkássága a következőkben nyilvánul: A háromél leirati feloldása. (Pest, 1858.); A felsőbb mennyiségtan alapvonalai. Két részben. I. Különbzéki és egészleti hánylat. II. Különbzéki és egészleti hánylat alkalmazása a mértanra. (Pest, 1861–62.) — a M. Tud. Akadémia által 1865-ben a nagyjutalomra érdemesíttetett; Leirati mértan I. rész. A vetülettan I. fele. (Pest, 1865.); Biztosítási kölcsön. (Uj életbiztosítási nem). (Pest, 1868.); A legrövidebb távolok a körkúpon. (Pest, 1869.); A legkisebb négyzetek elmélete és bevezetésül a valószinűségi hánylat elemei. (Pest, 1869.); Adalékok a visszafutó sorok elméletéhez. (Bp., 1874.). 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár