1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

neveléstudós:

Beély Fidél József Hegedűs László Kiss Pál Molnár Aladár Ney Ferencz Peregriny Elek Szőnyi Pál

Hegedűs László

Hegedűs László Sárospatakon született 1814. november 13-án. A sárospataki főiskolának volt tanára és több philosophiai munkát írt. A tiszáninneni ref. egyház s a sárospataki főiskola világi algondnoka is volt, egyben az alsó-zemplénmegyei ref. egyházmegye esperese, a sárospataki irodalmi kör elnöke és az állami tanítóképezde igazgató tanácsosa. 1875 óta három országgyűlésen képviselte Zemplén megye 6. (liszkai) kerületét. Nézetei, különösen a tanügyi kérdésekben, az országházban mindig figyelmet keltettek. Erdélyi János 1857-ben vele kezdte a Sárospataki Füzetek czímű protestáns tudományos folyóirat szerkesztését. Az Akadémia 1860. október 9-én választotta levelező tagjává. Székfoglalója („Az ész ismerő tehetségei, az értelem és érzékiség”) az Akadémiai Értesítőben jelent 1861—62-ben. További munkái ezek: Az egyházi alkotmányról (1857); A skót presbyteri alkotmányról (1858); A protestáns egyház viszonyáról az államhoz (1858). Nagyobb philosophiai munka írásába is kezdett, mely befejezetlenül maradt. Meghalt Budapesten 1884. február 28-án, 70 éves korában. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár