1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

neveléstudós:

Beély Fidél József Hegedűs László Kiss Pál Molnár Aladár Ney Ferencz Peregriny Elek Szőnyi Pál

Beély Fidél József

Beély Fidél József 1807. julius 5-én született Székes-Fehérvárott. A gymnasiumi osztályoknak ugyanott történt befejezése után 1822-ben Szent Benedek szerzetébe lépett. A philosophiát a győri, a neveléstant és az aesthetikát a bakonybéli, a theologiát pedig a pannonhalmi collégiumban tanulmányozta. 1830-ban áldozárrá szenteltetvén, 1832-ben Pannonhalmán mint lelki segéd egyházi szónoklással foglalkodott. Ugyanazon év augustus havában Bakonybélbe tétetett át, hol a nevelés-, oklevél-, tanítástan, tanításmód és aesthetika tanárává, a könyvtárnak pedig őrévé lőn. 1839-ben november 23-kán a magyar tudományos Akademia által levelező taggá választatott. 1848-ban, a bakonybéli tanfolyam megszűnése után, ugyanott az apátsági javak igazgatásával bízatott meg. 1855-ben Kőszegre ment, hol a szerzetbeli háznak főnökévé és a gymnasium igazgatójává lőn. Munkái, melyek többnyire a nevelésre, vallásra és az aesthetikára vonatkoznak, részint eredetiek, részint fordítások. 1840. augustus 3-án irodalmi dolgozatairól ekkép értesítette az Akademiát: „Külön kiadva: Költészi képek. Összeszedték B. G. V. (Briedl, Guzmics, Vaszary). Pesten. Esztergami k. Beimel József áruja. 1837. I-ő füzet, 12-rét. Előszó (Guzmicstól) X, 108 lap. Költészi képek. Összeszedték B. G. V. Második füzet. Pesten, 1838. Esztergami k. Beimel József áruja. Költészek, foglalat X, 190 lap. 1839. november s decemberben Guzmics halála után az Egyházi tárt szerkesztém , s e fogatokban négy czikkem van. Guzmics kézirataiból közrebocsátám halála után a következendőket: 1. Töredékek az erkölcsi világ történetéből. Szentirási képek. Egyházi Tár 1839. decemberi folyamat. 2.