1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

történész:

Ötvös Ágoston Deák Farkas Fabritius Károly Feszler Ignácz Aurél Gévay Antal Hornyik János Horváth Mihály Jankovich Miklós Jerney János Kiss Ferencz Kukuljevič-Sakcinski Iván Ladányi Gedeon Nyáry Albert, báró Péczely József Paur Iván Petrovics Friderik Somhegyi Ferencz Waltherr László Imre

Kiss Ferencz

Kiss Ferencz 1791. december 8-án született Bécsben, hol atyja, Gábor a hadi mérnöktestnél őrnagy — az ország egyik legnevezetesebb közlekedési eszközének, a Ferencz-csatornának építője — akkoron tartózkodott vala. Az ifjú Ferencz első nevelését Horvátországban nyeré, az alsóbb és felsőbb iskolákat Szegeden, Szabadkán, Győrött járta, Nagyváradon végezte. Aztán letévén az ügyvédi vizsgálatot, a Ferencz csatornai s a bácsi bérlett jószágok kormányzásánál ülnökké lett; majd 1820-ban Zombor városa határkimérési biztosává neveztetett. Megszűnvén 1828-ban a bácsi uradalmak bérlése, Budára költözött, hol 1859. július 25-én közbejött haláláig — úgyis mint a régiség- és pénztannak a pesti tudományegyetemnél helyettes tanára — szenvedélyének, a régiségek búvárlásának élt. Az Akadémia időszaki iratának, a Tudománytárnak 1837, 38 és 39-diki folyamaiban több rendbeli apróbb archaeologiai értekezés, nevezetesen az 1839-dikinek martiusi kötetében „az Ó-Budán talált római szabályozó pénzmérték" fejtegetése jelenvén meg tőle, 1839. november 23-án levelező taggá választatott. 1855-ben „Buda városának legrégibb ismert pecsétéről", 1857-ben „a karika-pénzről" sat. értekezett az Akademiában. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár