1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

történész:

Ötvös Ágoston Deák Farkas Fabritius Károly Feszler Ignácz Aurél Gévay Antal Hornyik János Horváth Mihály Jankovich Miklós Jerney János Kiss Ferencz Kukuljevič-Sakcinski Iván Ladányi Gedeon Nyáry Albert, báró Péczely József Paur Iván Petrovics Friderik Somhegyi Ferencz Waltherr László Imre

Hornyik János

Hornyik János Kecskeméten született 1812. october 13-án, elhunyt ugyanott 1855. october 8-án. Évtizedeken át Kecskemét városának főjegyzője volt, mely tisztétől csak akkor lépett vissza, midőn agg kora akadályozta tevékenysége kifejtésében. Csaknem egész életén át szülővárosának és környékének történetével foglalkozott. Kecskemét város történetét négy kötetben, Pusztaszer történetét egy kötetben írta meg. Több éven át szerkesztette a Kecskeméti Lapokat és azokban érdekes adatokkal világította meg Kecskemét város újabb történetét. Munkássága kiterjedt Katona József életének búvárlatára is, az irodalomtörténet számos becses közleményt köszönhet neki. Az Akadémia 1863-ban választotta meg levelező tagjává. Székfoglaló értekezése: „Az idéző pecsétről” (Akad. Ért. A Fil., Törv., Tört. Oszt. Közl., 1864.). Nevezetesebb dolgozatai és munkái a következők: Ráczok a kuruczvilágban. (Életképek, 1848.); Kecskemét viszonya a Kis-Kunsághoz (Uj Magyar Múzeum, 1853); Pusztaszer (Vasárnapi Ujság, 1861); Kecskemét város története. Oklevéltárral. (Kecskemét. I. köt. 1860., II. köt. 1861., III. köt. 1862., IV. köt. 1864.). Pusztaszer, a honalapító Magyar Nemzet első törvényhozási közgyűlése színhelyének története. Pusztaszer térképével, a szermonostori apátság romjai két rajzával és 130 oklevéllel. (Kecskemét, 1865.) 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár