1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

történész:

Ötvös Ágoston Deák Farkas Fabritius Károly Feszler Ignácz Aurél Gévay Antal Hornyik János Horváth Mihály Jankovich Miklós Jerney János Kiss Ferencz Kukuljevič-Sakcinski Iván Ladányi Gedeon Nyáry Albert, báró Péczely József Paur Iván Petrovics Friderik Somhegyi Ferencz Waltherr László Imre

Gévay Antal

Rajkai Gévay Antal született Komáromban 1796-ban, iskolai pályája végeztével gróf Széchenyi Pál házánál nevelő, 1827 óta Bécsben, a cs. udvari könyvtárnál alőr, 1840-ben a státus-főcancellár által, folyamodás nélkül, cs. k. titkos házi, udvari és állodalmi levéltárnok; Győr és Komárom vármegyék táblabírája. 1831-ben febr. 17-dikén választatott lev. taggá; később a felsőluzsiczai tudom. társaság oklevelével tiszteltetett meg. Munkái: 1. 1625-iki május 26-án költ gyarmati békekötés czikkelyei. Deákul, magyarul és törökül (Bécs, 1836); 2. Az 1627. évi sept. 13-án költ szőnyi békekötés czikkelyei, deákul, magyarul és törökül (Bécs, 1837); 3. Legatio Joannis Hoberdanacz et Sigismundi Weichselberger ad Suleimanum I. imperatorem Turcarum jussu Ferdinandi I. ... obita anno 1528. (Bécs, 1837); 4. Urkunden und Actenstücke zur Geschichte der Verhältnisse zwischen Österreich. Ungarn und der Pforte im XVI. und Bibliotheken. I. Bd.: Gesandschaft König Ferdinands I. an Sultan Suleiman I. 1527–1532 (1–5. Theil. Bécs, 1838–40.; II. Bd.: Ua. 1532–1536. (1–3. Theil. Bécs, 1858, 1839, 1841); III. Bd.: Ua. 1536–1541. (1–3. Theil. Bécs, 1842); 5. A budai pasák (Bécs, 1841); 6. Ugyanaz németül; 7. Itinerar Kaiser Ferdinand’s I. 1521–1564. (Bécs, 1843); 8. Történeti közlemények a bécsi liter. évkönyvekben s a Tudománytárban; s a bécsi codex általa leírva a Régi Magyar Nyelvemlékek I. kötetében. Kéziratban anyagok a török, persa és magyar nyelvek összehasonlításához, a 4. alatti okirattárhoz; és sajtó alatt megakadva a mohácsi veszedelmet közvetlenül követett történetek oklevélgyűjteménye. Az academia pénztára neveléséhez Gévay 1832. óta évenként 50 pft-tal járult. Meghalt a hazai történettudomány nagy veszteségére junius 9-dikén 1845-ben. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár