1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

történész:

Ötvös Ágoston Deák Farkas Fabritius Károly Feszler Ignácz Aurél Gévay Antal Hornyik János Horváth Mihály Jankovich Miklós Jerney János Kiss Ferencz Kukuljevič-Sakcinski Iván Ladányi Gedeon Nyáry Albert, báró Péczely József Paur Iván Petrovics Friderik Somhegyi Ferencz Waltherr László Imre

Fabritius Károly

Fabritius Károly született 1826-ban október 28-dikán Segesvártt polgári szülőktől, és tanulmányait itt és a lipcsei egyetemen 1847-ik évben végzé. 1849-ben beutazta Németországot, különösen azért, hogy az erdélyi szászok származását kinyomozza. 1850 nyarán Nagy-Szebenbe jött, és itt a Siebenbürger Bote szerkesztését vállalta el. Ez év október havában a segesvári gymnasium tanára lett, utóbb ugyanott lelkésszé választatott. Csakhamar egészen történetírói tanulmányokra adta magát. Első munkáját a bécsi császári akademiának mutatta be, és ennek költségén jelent meg Krausz naplója két vastag kötetben. Politikai téren Erdély beolvadását Magyarországba pártolta, és ez értelemben hatott szász honfitársaira. 1867-ben Segesvár városa országgyűlési képviselővé választotta, és ez idő óta a fővárosi politikai és irodalmi körökkel élénk érintkezésbe lépett; higgadt, nyílt jelleme mindenütt rokonszenvet keltett. Újra választatott az 1869–1872. évi és a következő 1872–75., és 1875–78. évi korszakra, de e hivatásának daczára nem mulasztotta el a történeti tudomány mívelését. E téren kivált az erdélyi szászok történetét nyomozta, és sikeres fáradságát a Magyar Tudományos Akadémia azzal ismerte el, hogy őt 1872-ben május 24-dikén lev. tagjává választotta. A magyar történelmi társulatnak is 1877 óta egyik buzgó választmányi tagja volt. Munkás életének megszakítását egy szerencsétlen esés a budapesti egyetemi könyvtár épületében okozta; sok szenvedés után megszűnt élni 1881. február 2-án. Következő munkáit említjük fel: Pemfflinger Márk szász gróf élete (Székfoglaló, 1875); Erdélynek Honter János által készitett térképe 1532-ből. Egy térképpel (1878); Brutus János Mihály életéhez (Történelmi Tár, 1879); Urkundenbuch zur Geschichte des Kisder Kapitels vor der Reformation (Hermannstadt, 1875). Számos történelmi értekézést írt részint a Történelmi Tárba, részint az erdélyi honismertető egylet Archivjába. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár