1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

történész:

Ötvös Ágoston Deák Farkas Fabritius Károly Feszler Ignácz Aurél Gévay Antal Hornyik János Horváth Mihály Jankovich Miklós Jerney János Kiss Ferencz Kukuljevič-Sakcinski Iván Ladányi Gedeon Nyáry Albert, báró Péczely József Paur Iván Petrovics Friderik Somhegyi Ferencz Waltherr László Imre

Kukuljevič-Sakcinski Iván

Kukuljevič-Sakcinski Iván született Varasdon, 1816-ban maj. 29-dikén, s középiskoláit Zágrábban végezte. 1833-ban a magyar testőrezredbe lépett s itt szolgált 1844-ig. 1842-ben kilépett a hadsereg kötelékéből s ettől fogva az irodalomnak szentelte életét. Majd a politika vonzotta s csakhamar mint jeles szónok tette nevét ismertté. 1847-ben mint a varasdi administrator helyettese a horvát tartománygyűlésen élénk mozgalmat fejtett ki, hogy törvénykezési nyelvül a latin helyett a horvát nyelv hozassék be. A forradalom alatt a délszláv népek összetartása érdekében fejtett ki erős agitatiót. Ugyanezen időben neveztetett ki Kukuljevič tartományi levéltárnokká s vezetője volt ama bizottságnak, mely a Pesten őrzött horvátországi irományok és oklevelek átvételével megbízatott. 1850-ben visszavonult a politikai élet mezejéről s utazásokra szentelte idejét. Egy évtizedig tartó történelmi munkássága után ismét a politika vonta el az irodalom teréről, s 1861-ben február 14-dikén zágrábi főispánná neveztetett ki, mely állását hosszú ideig viselte. Történeti munkáit nagyrészt horvát nyelven írta; ezek közt legkiválóbbak: Az Orsič grófi nemzetség. Történelmi tanulmány (Zágráb, 1846); Clovio György festő élete (1852); Laugus Mátyás szláv festő életrajza (1852); Medvevár leirása (1854); Zágráb legrégibb templomának leirása (1856); Varasd történeti szempontból (1857); Horvát kéziratok Kukuljevič levéltárában (1858); Utazás Boszniában (1858); Délszláv művészek lexicona (1858); Horvát bibliographia (1860); A horvátok harcza a mongolokkal és tatárokkal (1863); Jura regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae (1861); Monumenta historica Slavorum meridionalium; Codex Diplomaticus Regnorum Croatiae, Dalmatiae, Slavoniae, Bosniae, Serbiae atque Montisnigri; Slovnik povjestno-zemljopisni kraljevine Krvatske-Slavoníje. A M. T. Akadémia 1860-ban október 9-dikén választotta levelező tagjául, s számos külföldi tudományos társaság is tagjai sorába iktatta. Meghalt Puhakovecen 1889-ben augusztus 1-jén. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár