1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

t��rt��n��sz:

Ötvös Ágoston Deák Farkas Fabritius Károly Feszler Ignácz Aurél Gévay Antal Hornyik János Horváth Mihály Jankovich Miklós Jerney János Kiss Ferencz Kukuljevič-Sakcinski Iván Ladányi Gedeon Nyáry Albert, báró Péczely József Paur Iván Petrovics Friderik Somhegyi Ferencz Waltherr László Imre

Ötvös Ágoston

Ötvös Ágoston 1811. április 27-én született Károlyfehérvárott, itt a gymn. osztályok s a bölcsészet tanfolyamát bevégezvén, 1828-ban az orvosi tudományok tanulása végett Pestre, 1834-ben bővebb kiképeztetése végett Bécsbe ment. Tanulmányainak befejezése után, mint gyakorlati orvos, szülővárosában telepedett le, mely őt 1848-ban Erdély utolsó országgyűlésére követül küldé. Ötvös korán osztotta fel hajlamát a gyógymívészet és a történetvizsgálás között, melynek a károlyfehérvári könyvtár kincsei bő táplálékot nyújtottak. Első munkája e téren: „Rejtelmes levelek I. Rákóczi György korából" 1848-ban látott világot. Az 1849-diki események után még nagyobb szenvedélyességgel folytatta történeti kutatásait, most már az Országos Levéltárban is. Fáradozásainak némi gyümölcseivel 1856—60 között a Magyar Futárban, az Erdélyi Muzeumban, a Kolozsvári Hetilapban, a Delejtűben s a Kolozsvári Közlönyben találkozunk. Nagyobb okmánygyűjtelékei gr. Mikó Imre „Erdélyi történelmi adatai"-ban s a magyar Történelmi Tár" VIII-dik kötetében jelentek meg tőle. Az Akademia őt 1860. dec. 16-án választá levelező tagjául; székfoglaló műve: „Brandenburgi Katalin fejedelemsége", becses történelmi monographia (Magyar Akad. Értesítő. A Philos., Törv. és Történettudományi. Osztályok Közlönye, H-dik k.) . A tudományos búvárlatainak gyümölcseit mindenkivel örömest közlő, szerény, humánus tudóst okmánygyűjtelékeinek feldolgozása közben érte a halál 1861. oktober 25-én. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár