1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

csillagász:

Tittel Pál Zach János Ferenc, báró

Tittel Pál

Tittel Pál junius 29-dikén 1784-ben Pásztó mezővárosában, Heves vármegyében született, hol atyja becsületes bodnármester volt. Alsóbb iskolába ott járt, a grammatikán kezdve Gyöngyösön és Kecskeméten tanult 1801-ig, melynek végével egri megyebeli papnak öltözött. A filozófiát és theologiát 1806-ban Egerben végezte, midőn az érsek udvarába hívá, s levéltárnokká nevezte ki. Ugyanazon év utolja felé a Lyceumba mathesis professzorának, a nevendék papság számára pedig a filozófia tanulása vezetőjének nézetvén ki, januarius 4-dikén 1807-ben pappá szentelék. 1807-ben septemberben a pesti egyetemnél a filozófia doktora lett. Nemsokára ezután a filozófia vezetése alól felszabadíttatván, teljes idejét csak a mathesis és külföldi mívelt nyelvek tanulására fordította. 1808-ban azt kérdi tőle érseke, B. Fischer István, hogy nem volna-e kedve csillagtudományra adni magát? Igennel felelt. Az érsek eszében az egri csillagőrtorony fordula meg; 20 esztendő óta álla már az pusztán, de halasztás jőve közbe. 1809-ben a franczia háború elől Egerben az Austriai Császárné, ott Maria Lujza, a mostani pármai s piacenzai fejedelemné. Ez többszer megjárá az érsekkel a csillagőrtornyát. Mely sok szép angol műszer van itt a csillagvisgáláshoz – mondá az érsek —, csillagtudós kellene ide. Az érsek 1810-ben septemberben felküldé költségén Tittelt Bécsbe, Triesnekker és Bürg csillagászi leczkéire. 1811-ben hazatért azokról s magára feküdt szakadatlanul kedves tudományának. A nagy mindenség világi mind inkább vonzzák, s oly hévvel merüle tanulásaikba, hogy egészsége fenekéből megbontakozék. Helyre jöttével 1815-ben septemberben Göttingába utazott, ismét az érsektől segíttetve, s ott másfél esztendeig hallgatta Gausst, élve is barátságával. A szünnapok alatt Reichenbach, Utzschneider, Olbers, Lindenau, Encke, Nicolai s tárgya más tudósainál és műszerkészítőknél fordult meg, kötni velük ismeretséget. Gausst ezek közül mindenek felett tisztelte, Olberst fellelkesedéssel emlegeté. Göttingából martzius 4-dikén 1817-ben indult el, csillagőrtornyaikról nevezetesb városokon keresztül Párisba, s ott ugyanazon év oktoberéig mulatott. B. Podmaniczky Jósefnek, ki ekkor fels. udvarunk részérül a hadi költségek felszámítása ügyében lakott Párisban, mindennaposa volt; szívesen fogadta B. Vincent Austriai követ mindenkor, Grégoire püspökkel barátságosan társalkodott. Ez munkájában is említi. Általszálla innen Londonba, a több jó astronomusairól híres Greenwichbe, meglátogatta Herschelt falusi lakjában Windsor mellett Slaughban, hová ez 1781-ben innen vonult. Európának így legnevezetesebb csillagtudósai körül végezvén tanulását, hazatértekor az egri toronynak vállalta magára intézését. Udvari kinevezés onnan, 1824-ben september 13-kán tette által a budai csillagtorony igazgatójává, s a pesti k. egyetem mellé astronomia professzorává. Munkáji: 1. Observationes astronomicae in specula caes. Vindobonensi factae (a berlini újságokban 1815.). 2. Methodus technica brevis perfacilis ac perpetua construendi calendarium ecclesiasticum, stylo tam novo, quam vetere pro cunctis christianis Europae populis, dataque chronologico ecclesiastica omnis aevi examinandi ac determinandi. (Göttingae, 1816.). — 3. Über die Reduction verschiedener chronolog. Daten auf einander. = Zeitschrift für Astronomie und der verwandten Wissenschaften. Tübingen. II. Band. Ezt Sanctini János, a paduai csillagőrtorony igazgatója olaszra fordította s ezen munkájában: ´Elementi di astronomia´ adta ki. 4. Geometrischer Lauf der Pallas von 21-ten Januar 1818. bis 22-ten Januar 1819. für die Göttinger mittl. Mitternacht. = Zeitschrift für Astronomie sat. Tübingen 1820. III. B. 5. Theoria nova aberrationis fixarum. =. Schumachers astronornische Nachrichten. Altona III. B. 6. Egy értekezése a Tudományos Gyűjteményben. 7. Rövid tudósítás a Buda-Pesti torony órák regulázása végett adandó jelek idejéről s módjáról, négy közhasznú tábla toldalékkal. (Budán, 1830.). A pesti m. k. egyetem félszázados ünnepe alkalmával. 8. A Közhasznu esmeretek tára 1. kötetében s a 2-dikban Bugge Tamás czikkelyig álló mathematikai, csillagvisgálói és időszámlálási tárgyak mind tőle vannak neve aláirásával, mint azon más együtt dolgozóké, kik a német textus szoros fordítása helyett azt változtatva, javítva készítették. Ő különös buzgósággal fogta fel ezen intézet ügyét, s vagy egészen új vagy másképp dolgozott czikkjei később kiadni szándéklott munkájinak lettek volna előljáróji. A magyar akademia Igazgatósága a mathesis osztályába helybeli rendes tagnak november 17-dikén Posonban 1830-ban nevezte ki; még fizetés nélkül, December 12-dikén Posonban tartott ülésében pedig 500 pengő forint fizetésbe léptette. Most, 1831-ben keményen feltevé, közebb értelmű csillagtudomány, mathematikai földleírás kiadását, égi és földi golyóbisnak magyar nevezetekkel készítését. Igy ő lett volna a legelső magyar astronomus, ki általa igen szeretett nemzetének, hazai nyelvén adta volna elé léleknyitó tudományait. De rothasztó ínhideglelése, mely görcsveszély jeleivel kezdődött, az ép, izmos, magasb alkotásút hirtelen elenyészté augusztus 26-dikán 1831-ben. Nem sok jövedelmét tudománya újabb könyveire is fordítván, szegényen hala meg, és érdeme nemes megismerése járula eltakaríttatása költségeihez. Kíséret nélkül ment a cholera idejében a halottas szekér; az ő hamvait, tudósítás járván körül a társaság részéről, annak kilencz tagja s más barátai és tisztelőji is kisérék le Sz. Gellért hegyéről. A társaság Igazgatósága halála hónapján kivül 2 hónapi fizetését adatta még ki tisztes anyja számára. 
  Döbrentei Gábor egykorú kézirata alapján 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár