1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

szépíró:

Bártfay László Batsányi János Berzsenyi Dániel Buczy Emil Csató Pál Döme Károly Egyed Antal Frankenburg Adolf Gelei József Gorove László Guzmics Izidor Horváth Zsigmond Kölcsey Ferenc Kazinczy Ferenc Kis János Kisfaludy Károly Kisfaludy Sándor Kovács Pál Mednyánszky Alajos Pázmándi Horváth Endre Petrichevich Horváth Lázár Pompéry János Rudics József Szemere Miklós Szenvey József Tárkányi Béla József Tóth Kálmán Teleki Ferenc Vachott Sándor

Szenvey József

Szenvey József született Pozsonyban 1800-ban augustus 28-án; szüléi Leiden nevet viseltek. Iskoláit Pápán, Budán, Pesten járta. Húsz éves korában mint nevelő Visegrád környékén nyert alkalmazást, s a helység historiai múltja és természeti szépségei egyaránt felköltötték benne a költészeti hangulatot. Nehány év lefolyása alatt hét szomorújátékot, három drámát s egy vígjátékot írt, de melyek megannyian kiadatlanok maradtak. Lyrai költeményei – eredetiek és Schillerből fordítottak – az Aurorában s a kor egyéb szépirodalmi gyűjteményeiben láttak világot. Schillernek prosában írt drámáin kívül lefordította a Don Carlost, Stuart Máriát, az Orleánsi Szüzet s a Messzinai Hölgyet az eredetiek versmértékében, de az utóbbikon kívül, mely az Akademia által kiadott Külföldi Játékszín XIII-dik kötetét képezi, ezek is nyomtatatlanok maradtak. Szenvey 1832-től fogva, midőn a Jelenkor melléklapjának, a Társalkodónak, szerkesztését átvette, majdnem folytonosan, hol segéd- hol (névleges vagy ideiglenes.) főszerkesztője volt egyik vagy másik napilapnak. 1844–1846-ig a Világot, 1848-ig a Budapesti Hiradót, 1850-ben a Pesti Naplót szerkesztette; az utóbbiknák dolgozótársa maradt 1857-ben januarius 22-dikén közbenjött halálaiglan, s Tárczája számára egy pár újabb regényt fordított, melyek különlenyomatban is megjelentek. Szépirodalmi érdemeiért tagul választatott az Akademia által 1831-ben februarius 17-dikén, a Kisfaludy-Társaság által 1838-ban. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár