1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

szépíró:

Bártfay László Batsányi János Berzsenyi Dániel Buczy Emil Csató Pál Döme Károly Egyed Antal Frankenburg Adolf Gelei József Gorove László Guzmics Izidor Horváth Zsigmond Kölcsey Ferenc Kazinczy Ferenc Kis János Kisfaludy Károly Kisfaludy Sándor Kovács Pál Mednyánszky Alajos Pázmándi Horváth Endre Petrichevich Horváth Lázár Pompéry János Rudics József Szemere Miklós Szenvey József Tárkányi Béla József Tóth Kálmán Teleki Ferenc Vachott Sándor

Rudics József

Rudics József báró született 1792-ben febr. 22-dikén Szabadkán. 1809-ben bölcsészet-, 1816-ban jogtudorrá avattatott. Az 1811-ki országgyűlésen mint absentium ablegatus jelent meg, s általában azon fiatal emberek közé tartozott, akik a politikai és irodalmi mozgalmak iránt kiváló érdeklődéssel viseltettek. Pesten korán megismerkedett Kisfaludy Károllyal, barátokká váltak, s Rudics az 1822-ben megindult Aurorát jelentékeny anyagi segélyben részesítette. 1825-ben Bács megye aljegyzője lett, de az irodalomnak és színművészetnek folyvást pártfogója maradt. Kisfaludy s más pesti író barátjai ajánlatára nem egy könyv kiadását támogatta. A húszas években szokás volt az, hogy az író, ha nem talált kiadót, kamat nélküli, úgynevezett részvétkölcsönök útján adja ki művét, a jövedelemből visszafizetés föltétele alatt. Forgó, a Pest megyei főorvos, Kultsár, a hírlapszerkesztő és Rudics voltak a legelőzékenyebb kölcsönzők. Kisfaludy Betegek (1825) czímű vígjátékában — melyben saját hypochondriáját gúnyolja ki – barátjáról, Rudicsról is megemlékezik. Maga Kisteleky Károly, barátja Budházy József, Forgó orvosuk, Forgay név alatt szerepelnek a vígjátékban. Rudics 1832-ben Bács megye alispánjává választatott, az 1832/6-ki országgyűlésre a megye követévé; 1837-ben helytartótanácsos és Bács megye administratora, 1841-ben főispánja. 1854-ben bárói rangot nyert; 1861-ben harmad, 1867-ben negyed ízben Bács megyei főispán. 1857-ben és 1870-ben Hervatag füzér czím alatt egy-egy kötetnyi költeményt bocsátott közre. 1873-ban az Akadémia tiszteleti tagjává választotta a magyar szépirodalom és színművészet támogatása ügyében kifejtett buzgalmáért. Meghalt Bácsalmáson 1879-ben aug. 21-dikén. Az Akadémiára nagyobb összeget hagyott. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár