1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

kémikus:

Kováts Mihály Schuster János

Kováts Mihály

Kováts Mihály született 1762-ben jul. 7-dikén Abaúj megye Korlát nevű helységében, hol atyja református lelkész volt. A bölcsészeti tanulmányokat Sáros-Patakon, az orvosiakat Pesten végezvén, gyakorlat végett felment Bécsbe a kórodák látogatására. 1794-ben aprilis 29-dikén orvostudori oklevelet nyert a pesti tudományegyetemnél, hol őt később az orvosi kar tagjainak sorában is találjuk. A jenai ásványtudományi társulat oklevéllel tisztelte meg, s 1832-ben mart. 9-dikén a Magyar Tudományos Akademiánák levelező tagjai közé soroztatott. 1844-ben aprilis 29-dikén, mint orvostudorrá avatásának ötvenedik évfordulati napján, ünnepélyesen üdvezeltetett az Akademia által, melynek ülésein agg korában is gondosan szokott megjelenni. Félszázadnál tovább híven fáradozott a nemzeti nyelv s a hazai tudományosság körül. Meghalt Irsán, 1848-ban. Nyomtatásban a következő munkák jelentek meg tőle: 1. Hufeland: Az emberi élet meghosszabításának mestersége, .. . alkalmatosság szerint a magyar hazára szabatott, néhol pedig megbővítetett (I–II. köt. Pest, 1798), második kiadás e czímmel: Az ember élete meghosszabbításának mestersége (I–II. köt. Pest, 1799), harmadik kiadás ily czím alatt: Makrobiotika vagy az ember életét meghosszabbító mesterség (Buda, 1825); 2. Szükségben való és segedelemtábla a vízbefúlt, megfagyott, felakasztott emberekre és holtan születni látszott kisdedekre nézve (Pest, 1798); 3. Szükségben való és segedelem-tábla a veszettkutya-harapásról, a mérgekről stb. (Pest, 1798); 4. Struve Ker. Ág.: A gyenge élet meghosszabbításának és a gyógyíthatatlan nyavalyák húzásának mestersége (I–III. köt. Pest, 1802); 5. Gren Fr.: A Chemia vagy Természet titka (I–IV. köt. Buda, 1807); 6. Állati mágnesesség mérő serpenyője (I–II. köt. Pest, 1819); 7. A hirtelen halál veszedelmeiben való segedelem (Pest, 1830); 8. Rettungsmittel in plötzlichen Todesgefahren (Pest, 1820); 9. Rövid oktatás, mit kell és mit nem kell cselekedni a falusi bábának a természeti szüléskor (Pest, 1822); 10. Értekezés a himlőkiirtásról (Pest, 1822); 11. Lexicon mineralogicum enneagloticum (Pest, 1822); 12. Medicina forensis vagy orvosi törvénytudomány (Pest, 1828); 13. Antiorganon, azaz: Orgonarosta (Pest, 1830); 14. Háromnyelvű fejtő; természethon, titoktan, orvostudomány műszótára, azaz: onomatologia physiographica, chemica, jatrica (Buda, 1845). 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár