1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

megválasztva: 1871

Kenessey Albert Tóth Ágoston

megválasztva: 1872

Fabritius Károly Ladányi Gedeon Nyáry Albert, báró

megválasztva: 1873

Rudics József

megválasztva: 1874

Hegedűs Candid Lajos Horváth Ignácz

megválasztva: 1876

Deák Farkas

megválasztva: 1877

Beöthy Leó

megválasztva: 1878

Gyárfás István

Gyárfás István

Gyárfás István született Dömsödön, Pest megyében 1822-ben július 17-dikén. Atyja Gyárfás Pál dömsödi ref. lelkész, anyja Pály Zsuzsánna. A gyermek szüleivel Halasra jövén, itt kezdte meg iskolai pályáját és folytatta Debreczenben, ahol a jogi tanfolyamot is végezte. Innét Eperjesre ment joggyakorlatra. Az 1846. évben a köz- és magánjogból letette az ügyvédi vizsgát, a következő évben a váltójogból. 1848 elején a jászkún kerület tiszteletbeli jegyzőjévé neveztetett ki. 1848. július havában Halas város első aljegyzőjévé választatott. A forradalom leveretése után egy ideig bujdosott, de utóbb ellene minden eljárás megszüntettetvén, 1850 elején neveztetett ki a jászkún kerületi törvényszékhez, 1851-ben pedig a félegyházai járás alkapitányává, Halason való székhellyel. 1854-ben mint járási segédszolgabíró Gödöllőre került, hol 1861-ig tartózkodott, amidőn is mint rendelkezés alatti tisztviselő Halasra visszajött, hol 1862-ben kiskún kerületi táblabírává neveztetett ki. Az alkotmányos korszak visszatérvén, Gyárfás a kiskún kerületben alsójárási bíróvá választatott, 1872-ben kir. ügyésznek Szabadkára, 1875-ben november 18-dikán pedig királyi táblai rendes bíróvá neveztetett ki. A bírói és irodalmi téren kifejtett nagy tevékenység közepett 1883-ban július 16-dikán ragadta el a halál. Főmunkája: A jászkúnok története, melyből két kötet életében megjelent, a harmadik halála után, a negyedik kéziratban már kész. Értekezései közül fölemlítjük ezeket: A jászkúnság történetéhez a XVI. és XVII. századból (Győri tört. és rég. füzetek. IV.); Tárnokvölgyi ütközet, és a hunscythák temetkezési módja (Századok, 1867); A fekete sereg (Századok, 1877); Dobó István Egerben (Akadémiai székfoglaló, 1879); A paraszt vármegye (Akadémiai értekezés, 1880); A jászkúnok nyelve és nemzetisége (Akad. értekezés, 1882); A Petrarka-Codex kún nyelve (Akadémiai értekezés); Jerney János emléke (Akadémiai felolvasás, 1883). A Magyar Tud. Akadémia 1878. év június 14-dikén választotta meg Gyárfás Istvánt lev. tagjává. A Magyar Történelmi Társulatnak fennállása óta választmányi tagja volt. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár