1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

megválasztva: 1861

Tóth Kálmán Tóth Sándor

megválasztva: 1863

Asbóth Lajos Asbóth Lajos Halász Géza, Dabasi Hornyik János Kallós Lajos Szemere Miklós

megválasztva: 1864

Érkövy Adolf Balogh Kálmán Kalchbrenner Károly Kemény Gábor, Báró Lenhossék József Rózsay József Suhayda János Zlamál Vilmos

megválasztva: 1865

Baintner János Szkalniczky (Skalniczky) Antal

megválasztva: 1867

Haberern Jonathán Molnár Aladár

megválasztva: 1868

Ökröss Bálint Zsigmondy Vilmos

megválasztva: 1869

Szabó Imre

Hornyik János

Hornyik János Kecskeméten született 1812. october 13-án, elhunyt ugyanott 1855. october 8-án. Évtizedeken át Kecskemét városának főjegyzője volt, mely tisztétől csak akkor lépett vissza, midőn agg kora akadályozta tevékenysége kifejtésében. Csaknem egész életén át szülővárosának és környékének történetével foglalkozott. Kecskemét város történetét négy kötetben, Pusztaszer történetét egy kötetben írta meg. Több éven át szerkesztette a Kecskeméti Lapokat és azokban érdekes adatokkal világította meg Kecskemét város újabb történetét. Munkássága kiterjedt Katona József életének búvárlatára is, az irodalomtörténet számos becses közleményt köszönhet neki. Az Akadémia 1863-ban választotta meg levelező tagjává. Székfoglaló értekezése: „Az idéző pecsétről” (Akad. Ért. A Fil., Törv., Tört. Oszt. Közl., 1864.). Nevezetesebb dolgozatai és munkái a következők: Ráczok a kuruczvilágban. (Életképek, 1848.); Kecskemét viszonya a Kis-Kunsághoz (Uj Magyar Múzeum, 1853); Pusztaszer (Vasárnapi Ujság, 1861); Kecskemét város története. Oklevéltárral. (Kecskemét. I. köt. 1860., II. köt. 1861., III. köt. 1862., IV. köt. 1864.). Pusztaszer, a honalapító Magyar Nemzet első törvényhozási közgyűlése színhelyének története. Pusztaszer térképével, a szermonostori apátság romjai két rajzával és 130 oklevéllel. (Kecskemét, 1865.) 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár