1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

megválasztva: 1861

Tóth Kálmán Tóth Sándor

megválasztva: 1863

Asbóth Lajos Asbóth Lajos Halász Géza, Dabasi Hornyik János Kallós Lajos Szemere Miklós

megválasztva: 1864

Érkövy Adolf Balogh Kálmán Kalchbrenner Károly Kemény Gábor, Báró Lenhossék József Rózsay József Suhayda János Zlamál Vilmos

megválasztva: 1865

Baintner János Szkalniczky (Skalniczky) Antal

megválasztva: 1867

Haberern Jonathán Molnár Aladár

megválasztva: 1868

Ökröss Bálint Zsigmondy Vilmos

megválasztva: 1869

Szabó Imre

Tóth Sándor

Tóth Sándor Debreczenben született 1828. februar 16-án, hol a gymnasiumi, philosophiai és theologial tanulmányokat végezvén, iskolarectorul ment Nagy-Szalontára. Majd Pestre jövén orvosnövendéknek, még mielőtt ebbeli tanulmányait a tudományegyetemnél 1859-ben befejezte, állattani búvárlatokra adván magát. Sikeresen működött a természettudományok mezején; valamint szintén még orvostanuló korában Chyzer Kornél társunk közreműködése mellett a budapesti héjancz-faunát vette vizsgálat alá, melynek eredménye magyarul a „Magyar Természetbarát" IV. füzetében, németül a „Zeitschrift der zoologisch-botanischen Gesellschaft" 1858-diki folyamában jelent meg. A következett évben, még mielőtt orvostudornak felavattatott, a pesti helvét hitvallásu gymnasiumban a természetrajz ny. r. tanárává neveztetett ki, mely állásában két éven át működvén, 1861-ben Pest városának közgyűlése által a pesti felső reáltanodában ugyancsak a természetrajz ny. r. tanárául választatott. Ugyanazon évben december 20-án az Akademia természettudományi osztályának tagjává lön, melynek „Mathematikai és Természettudományi Közleményeiben" két nagyobb értekezése tétetett közzé. Az egyik „a budapesti kandicsfélékről", a másik „a budapesti keréklöuyökről". A k. m Természettudományi társulat, melynek Közlönyében (III-dik k.) „a Pest-budán ujabban talált kagylórákokról és boncztani viszonyaikról értekezett", őt 1862-ben az első titkári tiszttel bízta meg. Ekkor kivált a levéllábúak tanulmányozásával foglalkodott, s önszemlélés útján keletkezett czikkelyekben a magyar felföldi fürdőket ismertette meg az Orvosi Hetilapban, melyet különben is számosabb dolgozataival gazdagított. A Gyógyászat s a Magyarország hasábjai is hoztak tőle ez évben czikkelyeket, s még kétrendbeli dolgozata a „pestbudai daphnidák 1861. évről" és „a felsödernai földégés augustus hóban 1861" szintén már sajtó alatt voltak, amaz „a Mathematikai és Természettudományi Közlemények" II-dik, emez „a Magyar Természettudományi Társulat Közlönye" VI-dik kötetében, midőn 1862. november 23-án, életének 34-dik évében meghalálozott, nehezen betölthető hézagot hagyva a természeti tudományok, különösen a magyar Fauna még mindig gyéren jelentkező mívelőinek sorában. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár