1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

megválasztva: 1858

Arányi Lajos Danielik János Greguss Ágost Hunfalvy János Ipolyi Arnold Kéry (Bittner) Imre Konek Sándor Konek Sándor Korizmics László Kovács Sebestyén Endre Morócz István Ney Ferencz Paur Iván Petzval Ottó Schirkhuber Móricz Somhegyi Ferencz Somogyi Károly Tárkányi Béla József Vész János Ármin

megválasztva: 1859

Ötvös Ágoston Benkő Dániel Lichner Pál Pompéry János Révész Imre Sauer Ignácz

megválasztva: 1860

Hegedűs László Kukuljevič-Sakcinski Iván Márkfy Sámuel Rómer Flóris Weninger Vincze

Konek Sándor

Konek Sándor született Pesten 1818-ben aug. 18-dikán. 1839–45-ig mint segédfogalmazó működött a m. kir. udvari kamaránál; 1840-ben jogtudori, 1841-ben pedig ügyvédi oklevelet nyert. Szabadidejét előkelő családok sarjadékainak a jogi tanpályára való előkészítésére használta. 1845-ben a győri jogakadémiához a statisztika- és bányajog tanárává neveztetett ki, majd a pozsonyi jogakadémiához helyeztetett át; végre 1854-ben a pesti egyetemen ugyanazon tantárgy rendes tanárává neveztetett ki, a pénzügytanból való előadások tartásának kötelességével. 1860—1870-ig tanította az egyházjogot is. Több évben viselte a dékánságot. Mint író, nagy tevékenységet fejtett ki, úgy a tudományos mint a hírlapirodalom terén. Önálló munkái közül megemlítjük ezeket: A statisztika elmélete (1847); Az osztrák birodalom, jelesen a magyar korona országainak statististikai kézikönyve (1865., 2. kiad.: 1868); A magyar birodalom statistikai kézikönyve, folytonos tekintettel Ausztriára (1875., 2. kiad.: 1878.; e műve akadémiai jutalomban részesült); Adalékok Magyarország nyers terményeinek ártörténetéhez a XIX. században (1873); Az egyházjog története (1865.; e munka 1881-ben ötödik kiadást ért meg). Számos más becses értekezése a Magyar Tud. Akadémia Értekezéseiben, a Statististikai és nemzetgazdasági közleményekben, a Nemzetgazdasági Szemlében, a Jogtudományi Közlönyben, a Budapesti Szemlében stb. jelent meg, és nagyérdemű munkásságát mindvégig folytatta, míg 1882-ben aug. 2-dikán Balaton-Füreden a halál utol nem érte. A Magyar Tudományos Akadémia 1858. évben levelező, 1867-ben rendes tagjává választotta, 1869. évben — rectorrá választatása előtt — kir. tanácsosi czímet nyert. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár