1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

megválasztva: 1858

Arányi Lajos Danielik János Greguss Ágost Hunfalvy János Ipolyi Arnold Kéry (Bittner) Imre Konek Sándor Konek Sándor Korizmics László Kovács Sebestyén Endre Morócz István Ney Ferencz Paur Iván Petzval Ottó Schirkhuber Móricz Somhegyi Ferencz Somogyi Károly Tárkányi Béla József Vész János Ármin

megválasztva: 1859

Ötvös Ágoston Benkő Dániel Lichner Pál Pompéry János Révész Imre Sauer Ignácz

megválasztva: 1860

Hegedűs László Kukuljevič-Sakcinski Iván Márkfy Sámuel Rómer Flóris Weninger Vincze

Ötvös Ágoston

Ötvös Ágoston 1811. április 27-én született Károlyfehérvárott, itt a gymn. osztályok s a bölcsészet tanfolyamát bevégezvén, 1828-ban az orvosi tudományok tanulása végett Pestre, 1834-ben bővebb kiképeztetése végett Bécsbe ment. Tanulmányainak befejezése után, mint gyakorlati orvos, szülővárosában telepedett le, mely őt 1848-ban Erdély utolsó országgyűlésére követül küldé. Ötvös korán osztotta fel hajlamát a gyógymívészet és a történetvizsgálás között, melynek a károlyfehérvári könyvtár kincsei bő táplálékot nyújtottak. Első munkája e téren: „Rejtelmes levelek I. Rákóczi György korából" 1848-ban látott világot. Az 1849-diki események után még nagyobb szenvedélyességgel folytatta történeti kutatásait, most már az Országos Levéltárban is. Fáradozásainak némi gyümölcseivel 1856—60 között a Magyar Futárban, az Erdélyi Muzeumban, a Kolozsvári Hetilapban, a Delejtűben s a Kolozsvári Közlönyben találkozunk. Nagyobb okmánygyűjtelékei gr. Mikó Imre „Erdélyi történelmi adatai"-ban s a magyar Történelmi Tár" VIII-dik kötetében jelentek meg tőle. Az Akademia őt 1860. dec. 16-án választá levelező tagjául; székfoglaló műve: „Brandenburgi Katalin fejedelemsége", becses történelmi monographia (Magyar Akad. Értesítő. A Philos., Törv. és Történettudományi. Osztályok Közlönye, H-dik k.) . A tudományos búvárlatainak gyümölcseit mindenkivel örömest közlő, szerény, humánus tudóst okmánygyűjtelékeinek feldolgozása közben érte a halál 1861. oktober 25-én. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár