1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

megválasztva: 1858

Arányi Lajos Danielik János Greguss Ágost Hunfalvy János Ipolyi Arnold Kéry (Bittner) Imre Konek Sándor Konek Sándor Korizmics László Kovács Sebestyén Endre Morócz István Ney Ferencz Paur Iván Petzval Ottó Schirkhuber Móricz Somhegyi Ferencz Somogyi Károly Tárkányi Béla József Vész János Ármin

megválasztva: 1859

Ötvös Ágoston Benkő Dániel Lichner Pál Pompéry János Révész Imre Sauer Ignácz

megválasztva: 1860

Hegedűs László Kukuljevič-Sakcinski Iván Márkfy Sámuel Rómer Flóris Weninger Vincze

Vész János Ármin

Vész (Weiss) János Ármin 1826. apr. 7-én született Szegeden. Gymnasialis tanulmányait a szegedi lyceumban, mérnöki tanulmányait pedig a pesti egyetemen levő mérnöki intézetnél végezte, hol a mérnöki szigorlatok sikeres letétele után 1848-ban mérnöki oklevelet nyert. A szabadságharcz alatt az építészeti igazgatóság által a debreczen-szatmári vasúti vonal kítűzésére volt kiküldve. 1849. októberben kezdette meg tánári működését a pesti egyetemen a mérnöki intézetnél, mint tanársegéd; ezenkívül a mennyiségtan előadásával helyettesi minőségben bízatott meg. Két év múlva a mérnöki intézet és a József ipartanoda egyesülése alkalmával szintén helyettesi minőségben volt alkalmazva az egyesült intézetnél, mely 1857-ben, a végleges szervezés alkalmával, a József-műegyetem nevet vette fel, amidőn ő is véglegesen kineveztetett a felsőbb mennyiségtan és leíró mértan tanárává. Mind a két tanszéket 1867-ig látta el, midőn végre a két tanszék szétválasztatott, az idő óta csakis a felsőbb mennyiségtant adta elő. 1858-ban a M. Tud. Akadémia levelező, 1868-ban pedig rendes tagjának választotta. 1859 óta a palermói tud. akadémia levelező tagja. 1860 óta a k. m. Természettudományi Társulat tagja, 1862—63-ban annak titkára volt. Szerkeszté a k. m. Természettudományi Társulat közlönyét 1863—64-re. Tagja volt előbb a reál-, később a középtanodai tanárvizsgá1ó, úgyszintén a hajóvezénylői vizsgáló bizottságnak, és a középtanodai tanárképző intézetnek. A kereskedelmi minisztérium által számos biztosítási intézet alapszabályai és szervezete tárgyában bízatott meg véleményadással s az e czélra alakult enquétenek is tagja volt. A »Haza´ »Hazat biztositó banknak igazgatósági tagja lett. 1871-ben a kir. József-műegyetem első prorektora, 1874-ben rektora volt. 1882. jún. 29. hunyt el. Irodalmi munkássága a következőkben nyilvánul: A háromél leirati feloldása. (Pest, 1858.); A felsőbb mennyiségtan alapvonalai. Két részben. I. Különbzéki és egészleti hánylat. II. Különbzéki és egészleti hánylat alkalmazása a mértanra. (Pest, 1861–62.) — a M. Tud. Akadémia által 1865-ben a nagyjutalomra érdemesíttetett; Leirati mértan I. rész. A vetülettan I. fele. (Pest, 1865.); Biztosítási kölcsön. (Uj életbiztosítási nem). (Pest, 1868.); A legrövidebb távolok a körkúpon. (Pest, 1869.); A legkisebb négyzetek elmélete és bevezetésül a valószinűségi hánylat elemei. (Pest, 1869.); Adalékok a visszafutó sorok elméletéhez. (Bp., 1874.). 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár