1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

megválasztva: 1858

Arányi Lajos Danielik János Greguss Ágost Hunfalvy János Ipolyi Arnold Kéry (Bittner) Imre Konek Sándor Konek Sándor Korizmics László Kovács Sebestyén Endre Morócz István Ney Ferencz Paur Iván Petzval Ottó Schirkhuber Móricz Somhegyi Ferencz Somogyi Károly Tárkányi Béla József Vész János Ármin

megválasztva: 1859

Ötvös Ágoston Benkő Dániel Lichner Pál Pompéry János Révész Imre Sauer Ignácz

megválasztva: 1860

Hegedűs László Kukuljevič-Sakcinski Iván Márkfy Sámuel Rómer Flóris Weninger Vincze

Paur Iván

Paur Iván született Kismartonban 1805-ben jun. 21-dikén.1 A jogi pályára készült, mikor a szabagságharcz őt is a csatatérre hívta, hol Görgey táborkarában szolgált s itt őrnagyi rangot nyert. A forradalom lezajlása után Kismartonba vonult vissza és ügyvédi irodát nyitott. Azonban nem sok ideig ügyvédeskedett; a herczeg Esterházy-család levéltárnokául nevezte ki, ahonnan azután a Széchenyiek szolgálatába ment át, s ezen nemzetség levéltárát vezette egész haláláig. A történelmi és régészeti tudomány terén szerzett érdemeiért királyi tanácsosi czímet kapott, s 1858-ban a magyar tudományos Akadémia levelező tagjává választatott. Tiszteletbeli elnöke volt a Sopron megyei régészeti egyesületnek. Halálát, mely 83 éves korában 1888-ban deczember 17-dikén következett be Sopronban, hónapokig tartó súlyos betegség előzte meg. Munkáinak sorozata a következő: Békésmegye a rómaiak alatt (Uj Magyar Muzeum, 1852); Tétényi emlékek, keresztyén római sírok (Uo., 1852); Mátyás királynak egy nevezetes oklevele (Uo., 1853); Egy répczemelléki római emlék (Uo., 1854); Zwei römische Ziegel-Denkmäler aus Steinamanger (Sitzungsberichte der k. k. Akademie der Wiss. Philos. Classe. XIV. Bd., 1854); Kovácsii emlékek (Uj Magyar Muzeum, 1855); Adalék a protestans ügy történetéhez az 1655-iki országgyűlésen (Uo., 1856); A daruvári felirat magyarázata (Uo., 1857); Egy Duna-balparti római erőd a pesti határban (Akad. Értesítő, 1857); A soproni szőlők veszedelme a kuruczvilágban (Uo., 1857); A horvát nemzet legkorábbi viszonyai az Árpádokhoz (Hazánk, 1858); Egy Árpádkori bűnvádi itélet külföldi jogforrásokkal párhuzamban (Uo.); Levéltári adat a királyi igriczekről (Uo.); Magyar régiségek: A Nádasdy-kehely; Az Ujlakiak sírköve; A két utolsó Ujlaki és Capistráni János frater (Uo.); Vitéz János sírköve; Zalkai László czímere. Egy festett kezdőbetű egy Bakacsgradualéból (Hazánk, 1859); Archaeologiai visszapillantások: A királyeskü keresztje; Vitéz János sírköve; Zalkai László czímere; Egy festett kezdőbetű stb. A Szelepcsényi-féle kereszt; Lippay bibornok czímere; Magyarország Primása Török Jánostól (Hazánk, 1859); Huszonöt kiadatlan pannoniai felirat (Archaeologiai Közlemények, 1859.); Csányi János krónikája 1670–1704. bevezetéssel és okmányos függelékkel (Magyar Történelmi Tár, 1858); A légkövekről (Család könyve, 1856. VII. és VIII.); Szent István király palástja (Magyar Évlapok, 1857); A nagyváradi közigazgatási terület conservatorának hivatalos jelentése (Uo.); Irodalmi Panoráma. I–IV. czikk (Uo.). Az Istituto di corrispondenza archaeologica Rómában (Győri tör. és rég. Füz. IV. 1865–68); Legujabb archaeologiai mozgalmak a hazában és a hazán kivűl. I. Kúnhalmok. II. Aquincum és maradványai (Budapesti Szemle, 1858); Jelentés a győr-ebenfurti építkezési munkálatoknál felfedezett római kőkoporsókról, sarcophagokról (Archaeologiai Értesítő, 1873); Egy piperéző római nő sírja (Uo.). Nagyobb művei: XI. Innocens pápa bullája, mellyel néhai kalocsai érsek Széchenyi Pál, egykoru pécsi püspöki székében 1678. évben megerősíttetett; kiadva a Széchenyi grófok nemzetségi levéltárában őrzött eredeti után, kőre rajzolt hasonmással, a nagyczenki parochialis templom felszenteltetése alkalmából (Pest, 1864); Hazai Okmánytár. I–III. köt. Kiadják Nagy Imre, Paur Iván, Ráth Károly és Véghelyi Dezső (Győr, 1865—66). 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár