1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

megválasztva: 1831

Bártfay László Budai Ézsaiás Döme Károly Deáki Filep Sámuel Feszler Ignácz Aurél Forgó György Görög Demeter Gévay Antal Jankovich Miklós Kopácsy József Kresznerics Ferenc Márton József Nyíry István Perger János Schedius Lajos Schuster János Szalay Imre Szemere Pál Szenvey József Teleki Ferenc Thaisz András

megválasztva: 1832

Angyalffi Mátyás Baricz György Bolyai Farkas Buczy Emil Császár Ferencz Csató Pál Csorba József Fabriczy Sámuel Gelei József Georch Illés Hegedűs Sámuel Hoblik Márton Hoffner József Horváth János Kállay Ferencz Kassai József Kováts Mihály Lakos János Péczely József Sárváry Pál Simai Kristóf Szontágh Gusztáv Tessedik Ferencz Vass László Waltherr László Imre Zach János Ferenc, báró

megválasztva: 1833

Dessewffy Aurél Egyed Antal Horváth József Elek Horváth Zsigmond Kőrösi Csoma Sándor Klauzál Imre Kovács Pál Tasner Antal Zsivora György

megválasztva: 1834

Bölöni Farkas Sándor Fillinger Leopold Magda Pál

megválasztva: 1835

Fülepp József Gegő Elek Gorove László Schoepf-Merei Ágoston Vásárhelyi Pál

megválasztva: 1836

Bresztyenszky Adalbert Gáthy István

megválasztva: 1837

Jerney János Kerekes Ferencz Tanárky Sándor Vajda Péter

megválasztva: 1838

Fogarasi János, Alsóviszti Kossovich Károly Szenczy Imre Tarczy Lajos

megválasztva: 1839

Beély Fidél József Horváth Mihály Kiss Ferencz Lukács Móricz

megválasztva: 1840

Markó Károly

Klauzál Imre

Klauzál Imre született 1799-ben jan 11-dikén Szegeden, hol atyja, egy magyar gyalogezrednek akkor főkapitánya, tanyázott. Sikerrel végzett iskolái után szüléi kívánságára a m. kir. udv. tanácsnál kezdett hivatalkodni; de belső hivatását követvén, nemsokára a gazdászati pályára lépett, s gróf Károlyi Lajos jószágai kormányzásában országossá vált jó hírt szerzett magának. A közre is kívánván kiterjeszteni hatását, előkelő és áldozatos részt vett a m. gazdasági egyesület megalkotásában, szóval, tollal és tettel munkált helyes gazdasági eszmék, ismeretek és gyakorlat terjesztésében, Rohonczon gazdasági intézetet alkotott, mely hogy nem volt tartós, nem ő volt oka. Az academia őt 1833-ban nov. 15-dikén sorozta lev. tagjai közé. Nyomtatott írásai a következők: 1. Róza és Kálmán (beszély, Hébe, 1821); 2. Néhány tekintet Magyarország főldmivelésere (Gazdasági Tudósítások, 1837. I. köt.); 3. Juhászati tisztek s némelly juhászati viszonyok gr. Károlyi Lajos uradalmaiban (U. ott. 1838. II. köt.); 4. Melyik jelenleg a legjövedelmezőbb merino-juh s melyek tenyésztésének főelvei? (Rohonczi Közl., 1840. I. köt.); 5. Saját jószágkezelés, haszonbér és száztóli (U. ott. 1841. I. köt.); 6. Czikkek a Magyar Gazdában. Meghalt Bécsben, martius 5-dikén 1847-ben. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár