1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

megválasztva: 1831

Bártfay László Budai Ézsaiás Döme Károly Deáki Filep Sámuel Feszler Ignácz Aurél Forgó György Görög Demeter Gévay Antal Jankovich Miklós Kopácsy József Kresznerics Ferenc Márton József Nyíry István Perger János Schedius Lajos Schuster János Szalay Imre Szemere Pál Szenvey József Teleki Ferenc Thaisz András

megválasztva: 1832

Angyalffi Mátyás Baricz György Bolyai Farkas Buczy Emil Császár Ferencz Csató Pál Csorba József Fabriczy Sámuel Gelei József Georch Illés Hegedűs Sámuel Hoblik Márton Hoffner József Horváth János Kállay Ferencz Kassai József Kováts Mihály Lakos János Péczely József Sárváry Pál Simai Kristóf Szontágh Gusztáv Tessedik Ferencz Vass László Waltherr László Imre Zach János Ferenc, báró

megválasztva: 1833

Dessewffy Aurél Egyed Antal Horváth József Elek Horváth Zsigmond Kőrösi Csoma Sándor Klauzál Imre Kovács Pál Tasner Antal Zsivora György

megválasztva: 1834

Bölöni Farkas Sándor Fillinger Leopold Magda Pál

megválasztva: 1835

Fülepp József Gegő Elek Gorove László Schoepf-Merei Ágoston Vásárhelyi Pál

megválasztva: 1836

Bresztyenszky Adalbert Gáthy István

megválasztva: 1837

Jerney János Kerekes Ferencz Tanárky Sándor Vajda Péter

megválasztva: 1838

Fogarasi János, Alsóviszti Kossovich Károly Szenczy Imre Tarczy Lajos

megválasztva: 1839

Beély Fidél József Horváth Mihály Kiss Ferencz Lukács Móricz

megválasztva: 1840

Markó Károly

Horváth Zsigmond

Horváth Zsigmond született Kis-Köcskön, Vas vármegyében, nemes szüléktől, 1782-ben jan. 20-dikán Tanulmányait a soproni lyceumban elvégezvén, további maga kiképzése végett a jenai egyetemre költözött, hol két évig hallgatta a hittudományt, a szünidőket kirándulásokra fordítván. 1804. ősszel hazájába térvén, eleinte nevelőséget viselt, majd, t. i. 1806. januárban Vasban, Csengén, predikátor lett, honnan 1824-ben Kő-vágó-Örsre hivatott meg, 1825-ben a szalavidéki esperességben jegyző, 1835-ben a győri kerületi gyűlésben első egyházi jegyző, 1837 óta szalavidéki esperes. Időközben 1831-ben szalai táblabíró s 1833-ban nov. 15-dikén m. tudós társaság tagja lett. Munkái: 1. Cooknak, ama hires anglius hajós-kapitánynak a föld körül utazása, mellyet Bankx és Solander tudósok társaságában tett 1768–1771. esztendőkben (németből ford., Pest, 1810.; 2. kiad.: 1815); 2. A vallásnak intései s vigasztalásai. Egyházi beszéd (Győr, 1813); 3. Amerikának haszonnal mulattató esmértetése (Első köt., Győr, 1813); 4. Értekezés a triumphusról (Erd. Mus., 1817); 5. A magyar stilisticáról (Tudományos Gyüjtemény, 1818); 6. Gróf Macartneynek Chinába tett követségi útazása (Kis János Utazási tárházának V. kötete, Pest, 1818); 7. Meermannak utazása Éjszaki Europában (azon Tárház VIII. kötete, Pest, 1819); 8. A házi nevelés hibáiról s azoknak orvoslások módjáról (Tud Gyűjt., 1825. XII.); 9. A Vesta-szüzekről (Tud Gyűjt., 1832. X.); 10. A világ rendszere (Tud Gyűjt., 1833. IV.); 11. A tizenkét égi jegyek magyarázata (Tud Gyűjt., 1833. XI.); 12. Életrendszer (Tud Gyűjt., 1836. VI.), Hosszu élet példái (Tud Gyűjt., 1833. VIII.); 13. Csillagok ismertetése (Tud Gyűjt., 1837. II. és IV.); 14. Elmederítő, szívképző s characterfestő történetek s adatok füzére. Gyönyörködtetve oktató olvasókönyv (1–2. köt. Pest, 1840). Kéziratban: 1. A reformatio historiája a leghitelesb kútfőkből; 2. A naptárak értelmesitése; 3. Egyházszerkesz (constitutio ecclesiastica); 4. Népnevelési és oktatási rendszer (a m. t. Társaság által elfogadva). Az academia Tájszótárához Balaton-melléki tájszók gyűjtésével járult, melyek első csapatja az említett Tájszótárt (1838), a második a most sajtó alá menő második kötetet gyarapította. Meghalt Horváth Zs. oct. 17-dikén 1845-ben. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár