1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

megválasztva: 1831

Bártfay László Budai Ézsaiás Döme Károly Deáki Filep Sámuel Feszler Ignácz Aurél Forgó György Görög Demeter Gévay Antal Jankovich Miklós Kopácsy József Kresznerics Ferenc Márton József Nyíry István Perger János Schedius Lajos Schuster János Szalay Imre Szemere Pál Szenvey József Teleki Ferenc Thaisz András

megválasztva: 1832

Angyalffi Mátyás Baricz György Bolyai Farkas Buczy Emil Császár Ferencz Csató Pál Csorba József Fabriczy Sámuel Gelei József Georch Illés Hegedűs Sámuel Hoblik Márton Hoffner József Horváth János Kállay Ferencz Kassai József Kováts Mihály Lakos János Péczely József Sárváry Pál Simai Kristóf Szontágh Gusztáv Tessedik Ferencz Vass László Waltherr László Imre Zach János Ferenc, báró

megválasztva: 1833

Dessewffy Aurél Egyed Antal Horváth József Elek Horváth Zsigmond Kőrösi Csoma Sándor Klauzál Imre Kovács Pál Tasner Antal Zsivora György

megválasztva: 1834

Bölöni Farkas Sándor Fillinger Leopold Magda Pál

megválasztva: 1835

Fülepp József Gegő Elek Gorove László Schoepf-Merei Ágoston Vásárhelyi Pál

megválasztva: 1836

Bresztyenszky Adalbert Gáthy István

megválasztva: 1837

Jerney János Kerekes Ferencz Tanárky Sándor Vajda Péter

megválasztva: 1838

Fogarasi János, Alsóviszti Kossovich Károly Szenczy Imre Tarczy Lajos

megválasztva: 1839

Beély Fidél József Horváth Mihály Kiss Ferencz Lukács Móricz

megválasztva: 1840

Markó Károly

Hoffner József

Hoffner József született 1794-ben martius 25-dikén Veszprémben, hol 1810-ig a gymnasium osztályait elvégezvén, egész 1814-ig a győri püspök uradalmi írnoka volt; ekkor Pestre ment philosophiát s orvosi tudományt hallgatni, melyet Bécsben elvégezvén, ugyanott 1822-ben orvostanárrá mozdítatott elő, amely alkalommal tőle megjelent: Dissertatio inauguralis medico-pharmaceutica de assa foetida (Bécs, 1822). 1823-ban a bécsi állatorvosi intézet alumnusa lett, s 1825-ig állatsebészséget és törvényi állatorvostudományt tanított, 1826-ban a m. kir. egyetemnél az állatorvosi intézet igazgatójává s rendes tanítójává neveztetett. E hivatala folytában jelentek meg tőle: 1. Az erőszak nélkül való patkolás … Balassa Konstantin Ts. K. kapitány után németből forditva (Pest, 1828), 2. Utmutatás a ló külsejének esmeretére. Oktatásra és nyilvános tanitásra szánt kézikönyv. Schwab Konr. Lajos után … magyarítva Hoffner József által (Pest, 1832); 3. A lókereskedés minden titkaival. Tannecker Seyfert után, a második megjobbított kiadat szerint magyarra fordítva (Pest, 1833). Kéziratban maradtak, egyéb tankönyvein kívül, melyeken az utolsó kéz hiányzik: 4. A patkolás-tanítmány, kovácsoknak és nevendék baromorvosoknak számára (1833); 5. Az embernek szelleme, Hartmann Fülöp Károly után magyarítva (1833). Dolgozótársa volt Bugát és Schedel Orvosi Tárának; s az academia kebelében — melynek levelező tagjává mart. 9-dikén 1832-ben választatott — a természettudományi műszótár anyagai gyűjtésében is részt vett. Hosszas senyvedés után Pesten, febr. 16-dikán 1841-ben halálozott meg. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár