1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

megválasztva: 1831

Bártfay László Budai Ézsaiás Döme Károly Deáki Filep Sámuel Feszler Ignácz Aurél Forgó György Görög Demeter Gévay Antal Jankovich Miklós Kopácsy József Kresznerics Ferenc Márton József Nyíry István Perger János Schedius Lajos Schuster János Szalay Imre Szemere Pál Szenvey József Teleki Ferenc Thaisz András

megválasztva: 1832

Angyalffi Mátyás Baricz György Bolyai Farkas Buczy Emil Császár Ferencz Csató Pál Csorba József Fabriczy Sámuel Gelei József Georch Illés Hegedűs Sámuel Hoblik Márton Hoffner József Horváth János Kállay Ferencz Kassai József Kováts Mihály Lakos János Péczely József Sárváry Pál Simai Kristóf Szontágh Gusztáv Tessedik Ferencz Vass László Waltherr László Imre Zach János Ferenc, báró

megválasztva: 1833

Dessewffy Aurél Egyed Antal Horváth József Elek Horváth Zsigmond Kőrösi Csoma Sándor Klauzál Imre Kovács Pál Tasner Antal Zsivora György

megválasztva: 1834

Bölöni Farkas Sándor Fillinger Leopold Magda Pál

megválasztva: 1835

Fülepp József Gegő Elek Gorove László Schoepf-Merei Ágoston Vásárhelyi Pál

megválasztva: 1836

Bresztyenszky Adalbert Gáthy István

megválasztva: 1837

Jerney János Kerekes Ferencz Tanárky Sándor Vajda Péter

megválasztva: 1838

Fogarasi János, Alsóviszti Kossovich Károly Szenczy Imre Tarczy Lajos

megválasztva: 1839

Beély Fidél József Horváth Mihály Kiss Ferencz Lukács Móricz

megválasztva: 1840

Markó Károly

Hoblik Márton

Hoblik Márton született Igalon, Somogy vármegyében, dec. 1-jén 1791-ben, hol első oktatását is vette; folytatta tanulmányait Kaposvárt, Pécsett, 1808-tól fogva a bölcsészeti és törvényfolyamot Pesten végezte, 1811-ben phil. dr, 1813-ban kir. tábla jegyzője, 1815-ben hites ügyvéd, 1816-ban Verőcze vármegye második, 1822-ben első aljegyzője, 1823-ban másod tiszti ügyész, 1824-ben pedig főügyész, 1826-ban bácsi, 1827-ben verőczei s 1834-ben szerémi táblabíró. A megye bizodalma sok küldöttségekben használta szorgalmát, gyakran mint tollvivőét, így név szerint az évenként tartatni szokott kir. Dráva-szabályozási, s a Zsiva iránti országos bizottságokban is ő vitte a jegyzőkönyvet. Munkái: 1. Hübner Lexicona első kötetének fordításában vett részt (1813); 2. Versei (Pest, 1814., s a Tudományos Gyüjtemény toldalékában 1823–30); 3. Eszék viszontagságai (TGy, 1822. IX. köt.); 4. Verőcze vármegye ismerete (TGy, 1832. II–III. köt., s külön is: Pest, 1832); 5. Függelék Verőcze vármegye ismeretihez (TGy, 1833. IX. köt.); 6. Parasztlakodalmi szokások Verőcze vármegye három, s Szerém egy magyar falvaiban (Tudománytár, 1834. II. köt.); 7. Parasztlakodalmi szokások Verőcze vármegye felsőbb vidékein (Tudománytár, 1839. V. köt.); 8. Enchiridion legum urbarialium 1832/6. pro comitatibus Verőcze, Szerém et Posega juxta voces indicantes, ordine alphabetica in materias redactarum (Eszék, 1837); 9. Számos magyar és deák alkalmi vers, és czikkek a Jelenkor, Társalkodó, Szemlélő és Kémlőben. Kéziratban: 1. Szerém vármegye ismerete (a m. t. Társaság által kiadás végett elfogadva); 2. Cicero némelly munkái, u. m. A kötelességekről, Korosabb Cato, vagy az öregségről, Laelius vagy a barátságról, Közvélemény elleni tárgyak, Scipio álma, A polgármester-hivatali kérelemről; 3. Dráma munkái: a) Kún László (az erdélyi 1818-diki pályázáskor dicséretet nyert színmű), b) Götz v. Berlichingen (Goethéből), c) A valkói Amazon (4 felv., az acad. által dicséretet nyert dráma), d) Rózsavár (vígjáték 3 felv.), e) A Jugovicsok (szomorújáték, 3 felv.); 4. Mikép lehetne a m. játékszínt Budapesten állandóan megalapítani? (az acad. által dicséretet nyert pályairat); 5. A heti napok elneveztetése inkább magyar mint tót. Az academia őt mart. 9-dikén 1832-ben választá lev. taggá, melynek következtében néhány terjedelmesb munkálatait vette, mint a horvát, szerb és magyar nyelvekben találtató, hason hangú s értelmű szók lajstromát, ritka magyar szók jegyzékeit, észrevételeket a magyar helyesíráshoz, bibliographiai közleményeket stb. Meghalt május 26-dikán 1845-ben. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár