1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

megválasztva: 1831

Bártfay László Budai Ézsaiás Döme Károly Deáki Filep Sámuel Feszler Ignácz Aurél Forgó György Görög Demeter Gévay Antal Jankovich Miklós Kopácsy József Kresznerics Ferenc Márton József Nyíry István Perger János Schedius Lajos Schuster János Szalay Imre Szemere Pál Szenvey József Teleki Ferenc Thaisz András

megválasztva: 1832

Angyalffi Mátyás Baricz György Bolyai Farkas Buczy Emil Császár Ferencz Csató Pál Csorba József Fabriczy Sámuel Gelei József Georch Illés Hegedűs Sámuel Hoblik Márton Hoffner József Horváth János Kállay Ferencz Kassai József Kováts Mihály Lakos János Péczely József Sárváry Pál Simai Kristóf Szontágh Gusztáv Tessedik Ferencz Vass László Waltherr László Imre Zach János Ferenc, báró

megválasztva: 1833

Dessewffy Aurél Egyed Antal Horváth József Elek Horváth Zsigmond Kőrösi Csoma Sándor Klauzál Imre Kovács Pál Tasner Antal Zsivora György

megválasztva: 1834

Bölöni Farkas Sándor Fillinger Leopold Magda Pál

megválasztva: 1835

Fülepp József Gegő Elek Gorove László Schoepf-Merei Ágoston Vásárhelyi Pál

megválasztva: 1836

Bresztyenszky Adalbert Gáthy István

megválasztva: 1837

Jerney János Kerekes Ferencz Tanárky Sándor Vajda Péter

megválasztva: 1838

Fogarasi János, Alsóviszti Kossovich Károly Szenczy Imre Tarczy Lajos

megválasztva: 1839

Beély Fidél József Horváth Mihály Kiss Ferencz Lukács Móricz

megválasztva: 1840

Markó Károly

Hegedűs Sámuel

Hegedűs Sámuel született 1781-ben aug. 26-dikán Új-Tordában, Erdélyben, hol atyja, György kir. ügyvéd volt, kitől vette első neveltetését. Nemsokára azonban Szász-Régenbe tétetvén által atyja, ő az új-tordai oskolára szorult. Tíz éves korában az enyedi collegiumba menvén által, itt különösen Herepei Ádám, Benke Mihály és Benkő Ferencz tanításaiknak köszönhette a tudományokba bevezettetését. Húsz esztendős korában elvesztvén atyját, nevelőséget kelle vállalnia, mely annál fogva is hasznos volt reá nézve, mert nevendékének, utóbb tordai főispán Ugron Istvánnak atyjafia, báró Szentkereszti András tábornokban Hegedűsünk második atyát talált, ki mindennemű kifejlődésére elhatározólag hatott. 1805-ben, szintén az enyedi főiskolában, a költészeti osztályban közöns. tanító lett. 1806 elején enyedi második ref. pappá választatván, 1807-ben a göttingai egyetemre küldetett, hol a legjelesb tanítókat hallgatván, közülük némelyekkel szorosb ismeretségbe is fonódott, sőt Gauss-szal, Mayer Tóbiással, az öreg Heynével hazajötte után is levelezett. 1809-ben új eszt. másodszor köszöntött be Enyedre, de már 1810-ben Kolosvárra tétetett át papnak a főconsistorium által, két évvel utóbb Herepei János helyébe hittud. prof. lett ugyanott, s ismét két év múlva Herepei Ádám halála után Enyeden római irodalom, széptan, történetek, országtudomány és országisme tanítója, emellett az alsóbb osztályok nevelése is reá volt bízva. Belefáradván a közbizodalommal viselt, de terhes hivatalba, miután azt tizenöt évig folytatta, 1829-ben Kolosvárra ment vissza hittani székébe, de már 1830-ban Tordasra papnak, hat évvel utóbb pedig Szászvárosra első predikátornak, hol, miután időközben az 1837-ki szebeni országgyűlésen hitszónoki tisztet viselt, élte végeig megmaradt. Halála 1844-ben apr. 29-dikén következett be. Az ő hosszas iparkodásainak köszöni Enyed, hogy nyomdával bír, melynek felállítása 1827-ben, rectorsága alatt történt. Első nyomtatványai e műhelynek, Hegedűs eszközléséből s felvigyázása alatt, Eutropius és Cornelius Nepos voltak az alsó osztályok számára. Mintegy húsz halotti beszédén kívül nyomtatva vannak: Poétai próbái (2 köt. Kolosvár, 1837). Egyéb munkái, kiadó nem léte miatt részint kéziratban maradtak, részint be sem fejeztettek, ilyenek: 1. Mathematical tudományok elvei. I. osztály: Arithmetica és Algebra (hat könyvben melyhez járul a közöns. logarithmusok táblája 10.000-ig); 2. Erdély történetei, a legrégibb időktől fogva. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár