1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

megválasztva: 1831

Bártfay László Budai Ézsaiás Döme Károly Deáki Filep Sámuel Feszler Ignácz Aurél Forgó György Görög Demeter Gévay Antal Jankovich Miklós Kopácsy József Kresznerics Ferenc Márton József Nyíry István Perger János Schedius Lajos Schuster János Szalay Imre Szemere Pál Szenvey József Teleki Ferenc Thaisz András

megválasztva: 1832

Angyalffi Mátyás Baricz György Bolyai Farkas Buczy Emil Császár Ferencz Csató Pál Csorba József Fabriczy Sámuel Gelei József Georch Illés Hegedűs Sámuel Hoblik Márton Hoffner József Horváth János Kállay Ferencz Kassai József Kováts Mihály Lakos János Péczely József Sárváry Pál Simai Kristóf Szontágh Gusztáv Tessedik Ferencz Vass László Waltherr László Imre Zach János Ferenc, báró

megválasztva: 1833

Dessewffy Aurél Egyed Antal Horváth József Elek Horváth Zsigmond Kőrösi Csoma Sándor Klauzál Imre Kovács Pál Tasner Antal Zsivora György

megválasztva: 1834

Bölöni Farkas Sándor Fillinger Leopold Magda Pál

megválasztva: 1835

Fülepp József Gegő Elek Gorove László Schoepf-Merei Ágoston Vásárhelyi Pál

megválasztva: 1836

Bresztyenszky Adalbert Gáthy István

megválasztva: 1837

Jerney János Kerekes Ferencz Tanárky Sándor Vajda Péter

megválasztva: 1838

Fogarasi János, Alsóviszti Kossovich Károly Szenczy Imre Tarczy Lajos

megválasztva: 1839

Beély Fidél József Horváth Mihály Kiss Ferencz Lukács Móricz

megválasztva: 1840

Markó Károly

Gelei József

Gelei József született december 6-dikán 1754-ben Alacskán, Borsod vármegyében, hol atyja ref. pred. volt. Iskoláit Miskolczon és Sáros-Patakon végzette. Éppen ekkor költ fel a magyar világ hajnala; őt lelke a nemzeti ügyben közmunkálkodásra hívta. Így Esztelnekí Szacsvai Sándorhoz, ki 1787-ben Magyar Kurirját indítá meg, állott segédül, s az emellett fennmaradó óráit, azon kor szükségeihez képest, áttételekre fordította. Még ez idő alatt jelent meg tőle Pozsonyban, Landerernél: 1. Ifjabbik Robinzon, íródott a gyermekeknek gyönyörködtető és hasznos magok mulatságokra, fordítódott Gelei József által (1787. 479 lap). 2. Hallónak boldog estéje. Németből fordította Gelei József (1788. I. szakasz 365 1ap., II. szakasz 433 lap). Magára vonván ekképp munkássága által Kazinczy Ferencznek, 1786 óta a kassai kerületben a nemzeti iskolák királyi ügyelőjének figyelmét, s általa gróf Török Lajos, ugyanazon kerületben főigazgatónak buzdítása s pártolása mellett, szerencsésen kiállott concursus után, mely akkor német és latin dolgozatokat kívánt, noha reformatus volt, a jászberényi gymnasiumban királyi professor lett. Az idők változtával azonban Geleit a kunhalasi ref. iskolához látjuk átvándorolni, innen S. Patakra, hol 1847-ig tanított. Ez idő alatt írta a tiszamelléki ref. superintendentia rendeléséből e munkát: 3. Az ásványok országa. Készíttetett a s. pataki ref. hum. oskolák számára (Patak, 1811. XVI. és 199 lap). Nyugalomba tétetvén, Miskolczon élt, hol a magyar tudós társaság, mely választásaiban mindig a múlt idők munkás és érdemet szerzett férfiaira is vissza szeret tekinteni, az ügy régi bajnokaiban magát az ügyet tisztelvén, őt felkereste, s sept. 1-jén 1832-ben lev. tagjai sorába iktatta. Visszavonult életét martius 1-jén 1838-ban végzé, nyolcvannégy éves korában. „II. Lajos és hitvese élete” c. munkája kéziratban maradt. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár