1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

megválasztva: 1831

Bártfay László Budai Ézsaiás Döme Károly Deáki Filep Sámuel Feszler Ignácz Aurél Forgó György Görög Demeter Gévay Antal Jankovich Miklós Kopácsy József Kresznerics Ferenc Márton József Nyíry István Perger János Schedius Lajos Schuster János Szalay Imre Szemere Pál Szenvey József Teleki Ferenc Thaisz András

megválasztva: 1832

Angyalffi Mátyás Baricz György Bolyai Farkas Buczy Emil Császár Ferencz Csató Pál Csorba József Fabriczy Sámuel Gelei József Georch Illés Hegedűs Sámuel Hoblik Márton Hoffner József Horváth János Kállay Ferencz Kassai József Kováts Mihály Lakos János Péczely József Sárváry Pál Simai Kristóf Szontágh Gusztáv Tessedik Ferencz Vass László Waltherr László Imre Zach János Ferenc, báró

megválasztva: 1833

Dessewffy Aurél Egyed Antal Horváth József Elek Horváth Zsigmond Kőrösi Csoma Sándor Klauzál Imre Kovács Pál Tasner Antal Zsivora György

megválasztva: 1834

Bölöni Farkas Sándor Fillinger Leopold Magda Pál

megválasztva: 1835

Fülepp József Gegő Elek Gorove László Schoepf-Merei Ágoston Vásárhelyi Pál

megválasztva: 1836

Bresztyenszky Adalbert Gáthy István

megválasztva: 1837

Jerney János Kerekes Ferencz Tanárky Sándor Vajda Péter

megválasztva: 1838

Fogarasi János, Alsóviszti Kossovich Károly Szenczy Imre Tarczy Lajos

megválasztva: 1839

Beély Fidél József Horváth Mihály Kiss Ferencz Lukács Móricz

megválasztva: 1840

Markó Károly

Csató Pál

Csató Pál született 1801-ben jan. 7-dikén Nagy-Váradon. Papi pályára szánván magát, Pesten hittudományt hallgatott; később levetvén a reverendát, Bécsben, Gráczban s Budán nevelősködött. Már ekkor foglalkodott egy ily czímű munka dolgozásával: Mire kell a gyermeket kilencz-tíz esztendős korában tanítani? mely „Az egész elementaris oktatásnak” első részét tette volna, s melynek programmáját levél alakban ily czímmel adta ki: Az elementáris oktatásnak nevelésbeli principiumjai (Tud. Gyűjt., 1830. I), de egyéb közbejött foglalatosságai miatt, el nem készülhetett. Kevéssel az academia felállta után az elölülő által írnokká neveztetett ki, mart. 4-dikén 1831-ben. Az 1832-ben megindult Jelenkornak, melynek bevezető czikke az ő tollából folyt, szintén 1833 végéig szerkesztőségi segéde volt; időközben, u. m. mart. 9-dikén 1832-ben a m. t. társaság lev. tagjává választatott; 1833-ban ugyanitt nyelvtudományi jutalmat nyert; az akkor felállított játékszíni választmánynak tagja s egy ideig jegyzője volt; 1834-ban újra nevelő, 1835-nek első negyedében a Rajzolatok Divatlapjának, 1836-ban a Tudománytárnak szerkesztője, végre 1837. septembertől fogva szerkesztősegéd a Hírnök mellett, mind haláláig, mely őt hosszas betegeskedés után, Pozsonyban 1841-ben febr. 15-dikén ragadta el. Dolgozatai az említett értekezésen kívül a következők: 1. Értekezés a vaudevilleről, s két eredeti vaudeville (Társalkodó, 1833); 2. A nyelvünkbeni ragasztékokról és szóképzőkről (koszorúzott irat, a m. t. t. által kiadott Nyelvtud. Pályamunkák I. kötetében, 1834); 3. Magyar és német beszélgetések a két nyelvet beszélni kezdők számára. Levrault (strassburgi könyvárus) franczia-német beszélgetési után (Pest, 1834). 4. Der kleine Ungar (gyermekek számára Ife után (Pest, 1834); 5. Eredeti. elbeszélések: a) Egy nap Szliácson (Aurora, 1834): b) A phantasta (Társalkodó, 1835); c) Három pohár (Rajzolatok, 1835); d) A fiatal szív (Hajnal, 1837); e) Nőkeresés (Athenaeum, 1837); f) A szerelemmel nem jó játszani (Hajnal, 1838); g) A boldog szerető (Emlény, 1810); 6. Eredeti színművek: a) Fiatal házasok (vígjáték 3 felv., Nagy Ignácz Színműtárában, 19-dik füz.); b) A tolvaj (dalos vígjáték 1 felv., Emlény, 1841); 7. Fordított színművek a m. t. Társaság színműtárában: a) Neslei torony (dráma 5 felv., Dumas és ... után németből); b) Örökké! (vígjáték 2 felv., Scribetől, németből); c) Angelo, Padua zsarnoka (dráma 4 felv., Hugo Victortól, francziából); d) Garrick Bristolban (vígjáték 4 felv., Deinhardstein után prósában); e) Ligeti kastély (drámai enyelgés 1 felv., németből); 8) Apróbb ered. folyóirati czikkelyek, mint: a) Néhány komoly szó a budai m. játékszín ügyében; b) Levelek NVáradról stb. (Rajz., 1835); c) Uti jegyzetek Esztergomon, NSzombaton, Pannonhalmán s Bakonybélen keresztül tett útjában (Regélő, 1835); d) Magyar hirlapi szemle (Hírnök, 1838–40); e) Vegyesek a Századunkban; 9. Birálati czikkelyek a Kritikai Lapokban, u. m. a) Külföldi játékszín (kiadja a m. t. t. I. II. III. IX. köt.); b) Kritikai Értekezetek Stancsics Mihálytól; 10) Fordított czikkelyek – t – és C. P. névjeggyel és egész névvel a Közhasznu Esmer. Tára II. és III. köt., Toilettmaximák Bulwertől angolból (a Társalk.-ban) és számos tudományos, criticai és szépliteraturai fordítmányok a Tudománytárban (Schedel szerkesztősége alatt), s az Athenaeumban és a Figyelmezőben. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár