1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

megválasztva: 1831

Bártfay László Budai Ézsaiás Döme Károly Deáki Filep Sámuel Feszler Ignácz Aurél Forgó György Görög Demeter Gévay Antal Jankovich Miklós Kopácsy József Kresznerics Ferenc Márton József Nyíry István Perger János Schedius Lajos Schuster János Szalay Imre Szemere Pál Szenvey József Teleki Ferenc Thaisz András

megválasztva: 1832

Angyalffi Mátyás Baricz György Bolyai Farkas Buczy Emil Császár Ferencz Csató Pál Csorba József Fabriczy Sámuel Gelei József Georch Illés Hegedűs Sámuel Hoblik Márton Hoffner József Horváth János Kállay Ferencz Kassai József Kováts Mihály Lakos János Péczely József Sárváry Pál Simai Kristóf Szontágh Gusztáv Tessedik Ferencz Vass László Waltherr László Imre Zach János Ferenc, báró

megválasztva: 1833

Dessewffy Aurél Egyed Antal Horváth József Elek Horváth Zsigmond Kőrösi Csoma Sándor Klauzál Imre Kovács Pál Tasner Antal Zsivora György

megválasztva: 1834

Bölöni Farkas Sándor Fillinger Leopold Magda Pál

megválasztva: 1835

Fülepp József Gegő Elek Gorove László Schoepf-Merei Ágoston Vásárhelyi Pál

megválasztva: 1836

Bresztyenszky Adalbert Gáthy István

megválasztva: 1837

Jerney János Kerekes Ferencz Tanárky Sándor Vajda Péter

megválasztva: 1838

Fogarasi János, Alsóviszti Kossovich Károly Szenczy Imre Tarczy Lajos

megválasztva: 1839

Beély Fidél József Horváth Mihály Kiss Ferencz Lukács Móricz

megválasztva: 1840

Markó Károly

Angyalffi Mátyás

Angyalffi Mátyás született febr. 5-dikén 1776-ban Naszályon, Komárom vármegyében. A gazdasági tudományokbani jártasságiért, melyet először is Grundsaetze der Schafcultur (Sopron, 1817) czímű munkájával bizonyíta be, gróf Festetics György által a keszthelyi Georgikonban gazdaság professorává neveztetett ki, mely hivatalt 1818-tól 1823-ig viselte. Ekkor két rendbeli újabb német munkáját bocsátván közre, u. m. Oeconomie der Landwirthschaft (2 köt.) és Grundsaetze der FeldcuItur (4 köt., Pest, 1823–4). Pestre jött a magyar gazdaság és gazdasági literatura előmozditására folyóirást alapítni, melyet 1824 és 25-ben Mezei gazdák barátja czím alatt adott ki, s 1829 és 1831-ben újra folytatott. Következtek: Juhászkáté (Pest, 1830) és Közönséges baromorvosi könyv (Kassa, 1836). Dolgozott a Közhasznu Esmeretek Tárához is, honnan e néhány adat is kölcsönöztetett. A m. t. academia őt, ki már több gazdasági társaság okleveleivel tiszteltetett meg, 1832. mart. 9-dikén iktatta lev. tagjai sorába. A munkásságához képest jobb sorsra érdemes férfi nagy szegényégben halt meg Pozsonyban, martius 17-dikén 1839-ben. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár