1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

megválasztva: 1831

Bártfay László Budai Ézsaiás Döme Károly Deáki Filep Sámuel Feszler Ignácz Aurél Forgó György Görög Demeter Gévay Antal Jankovich Miklós Kopácsy József Kresznerics Ferenc Márton József Nyíry István Perger János Schedius Lajos Schuster János Szalay Imre Szemere Pál Szenvey József Teleki Ferenc Thaisz András

megválasztva: 1832

Angyalffi Mátyás Baricz György Bolyai Farkas Buczy Emil Császár Ferencz Csató Pál Csorba József Fabriczy Sámuel Gelei József Georch Illés Hegedűs Sámuel Hoblik Márton Hoffner József Horváth János Kállay Ferencz Kassai József Kováts Mihály Lakos János Péczely József Sárváry Pál Simai Kristóf Szontágh Gusztáv Tessedik Ferencz Vass László Waltherr László Imre Zach János Ferenc, báró

megválasztva: 1833

Dessewffy Aurél Egyed Antal Horváth József Elek Horváth Zsigmond Kőrösi Csoma Sándor Klauzál Imre Kovács Pál Tasner Antal Zsivora György

megválasztva: 1834

Bölöni Farkas Sándor Fillinger Leopold Magda Pál

megválasztva: 1835

Fülepp József Gegő Elek Gorove László Schoepf-Merei Ágoston Vásárhelyi Pál

megválasztva: 1836

Bresztyenszky Adalbert Gáthy István

megválasztva: 1837

Jerney János Kerekes Ferencz Tanárky Sándor Vajda Péter

megválasztva: 1838

Fogarasi János, Alsóviszti Kossovich Károly Szenczy Imre Tarczy Lajos

megválasztva: 1839

Beély Fidél József Horváth Mihály Kiss Ferencz Lukács Móricz

megválasztva: 1840

Markó Károly

Vásárhelyi Pál

Vásárhelyi Pál született Szepes-Olasziban, marcz. 25-dikén 1795-ben; iskoláit Miskolczon, Eperjesen, a mérnöki folyamot Pesten végezte. Mérnöki oklevelet nyervén, 1819-ben a Körös vize melletti előmunkálatoknál, utóbb mint operans, majd mint igazgató mérnök a Duna-abroszolásnál volt foglalatos, 1833-ban az Al-Dunához igazg. mérnökül rendeltetvén, Angliába utazott, hogy a nevezetesb angol és irlandi kőutakkal megismerkedjék; s 1834 tavaszán, tíz ifjú mérnököt vivén magával tapasztalási kiképezésök végett, Orsovánál a Széchenyi-kőút építéséhez hozzá is fogott; egyszersmind pedig a folyam akkori csekély állását használni kívánván, s rendelést kapván a vízből kiálló sziklák lőporrali repesztésére, Szirinyánál csatorna utat tört a Duna sziklái között, melyen most már gőzhajók járnak. A vaskapui sziklák repesztése körül az eredmény nem volt ilyen kedvező. Az al-dunai munkálatok befejeztetvén, 1837-ben valóságos kir, hajózási mérnök, s egyszersmind helyettes felügyelő lett; már ekkor foglalkodott a Tisza főletérésével s abroszolásával. 1835-ben az academia lev. tagjául választatott, 1838-ban pedig az igazgatóság által rendes taggá neveztetett. Következett 1841-ben hajózási felügyelőül kineveztetése. 1845-ben megjárta a Tiszát egész hosszában, megkészíté a vízszabályozási és hajózási terveket; 1846. januárban a Tisza-szabályozó társulat által e munkához igazgató mérnökül választatott, de mielőtt a hely színén munkálkodását megindíthatta, april 8. hirtelen kimúlt. Írásai: 1. Introductio in praxim triangulationis (Buda, 1827); 2. Auflösung einiger wichtiger Aufgaben, als Beitrag zur geometrischen Trianguliren (Buda, 1827); 3. Mathematicai találmány (Tud. Gyűjt., 1829. IV.); 4. Bírálata Vargha Jánosnak Gerstner utáni két értekezésének terhszekerekről (Tud. Gyűjt., 1830. IX.); 5. Traján művei az Aldunán (Athenaeum, 1838); 6. A budapesti állóhíd tárgyában (U. ott); 7. Néhány figyelmeztető szó a vaskapui ügyben (U. ott); 8. Bírálata Beszédes országos csatornájának (Figyelmező, 1839); 9. Felvilágosítások az Alföldi Levelekben támasztott némelly kérdésekre (U. ott); 10. A Berettyó hajózhatóvá tételéről (székfoglaló, Évkönyvek, V. köt.); 11. A sebességek fokozatáról folyó vizeknél (U. ott, VI. köt.); 12. Egy dunatiszai csatorna mi módon eszközölhetéséről és 13. Vasutak és csatornákról (mindkettő az academiában olvasva). Ezeken kívül még néhány ellenbírálati czikk a Figyelmezőben. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár