1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

megválasztva: 1831

Bártfay László Budai Ézsaiás Döme Károly Deáki Filep Sámuel Feszler Ignácz Aurél Forgó György Görög Demeter Gévay Antal Jankovich Miklós Kopácsy József Kresznerics Ferenc Márton József Nyíry István Perger János Schedius Lajos Schuster János Szalay Imre Szemere Pál Szenvey József Teleki Ferenc Thaisz András

megválasztva: 1832

Angyalffi Mátyás Baricz György Bolyai Farkas Buczy Emil Császár Ferencz Csató Pál Csorba József Fabriczy Sámuel Gelei József Georch Illés Hegedűs Sámuel Hoblik Márton Hoffner József Horváth János Kállay Ferencz Kassai József Kováts Mihály Lakos János Péczely József Sárváry Pál Simai Kristóf Szontágh Gusztáv Tessedik Ferencz Vass László Waltherr László Imre Zach János Ferenc, báró

megválasztva: 1833

Dessewffy Aurél Egyed Antal Horváth József Elek Horváth Zsigmond Kőrösi Csoma Sándor Klauzál Imre Kovács Pál Tasner Antal Zsivora György

megválasztva: 1834

Bölöni Farkas Sándor Fillinger Leopold Magda Pál

megválasztva: 1835

Fülepp József Gegő Elek Gorove László Schoepf-Merei Ágoston Vásárhelyi Pál

megválasztva: 1836

Bresztyenszky Adalbert Gáthy István

megválasztva: 1837

Jerney János Kerekes Ferencz Tanárky Sándor Vajda Péter

megválasztva: 1838

Fogarasi János, Alsóviszti Kossovich Károly Szenczy Imre Tarczy Lajos

megválasztva: 1839

Beély Fidél József Horváth Mihály Kiss Ferencz Lukács Móricz

megválasztva: 1840

Markó Károly

Schoepf-Merei Ágoston

Schoepf-Merei Ágoston született Győrben 1804-ben september 24-dikén. Az elemi iskolákat szülővárosában járta; a gymnasialis s a bölcsészeti tanfolyamot Sopronban és Bécsben végezte. Az orvosi tanulmányokat Prágában, Paduában s Paviában tette sajátjaivá; itt, Paviában, az orvosi szigorlatokat is kiállván,1832-ben az orvos- és sebészettan tudorává s a szemészet mesterévé avattatott fel. 1834-ben Pesten telepedett le, mint gyakorlati orvos. 1835-ben Orvosi rendszerek-, gyógymódok- s némelly rokon tárgyakról czímű munkájával lépett a nyilvánosság elébe, s ezen évi september 14-dikén az Akademia őt levelező tagnak választotta meg. 1836-ban a tudományegyetemnél az orvos-sebészi-történelem rendkívüli tanárává neveztetett ki. Ekkor nyitotta meg orthopaediai gyógyintézetét, melyet 1839-ben az igazgatása alatt életbelépett gyermekkórház váltott fel. 1841-ben bocsátotta közre monographiáját a szliácsi fürdőről: Die Heilquellen von Szliács in Ungarn. 1844-ben A mellbetegségek biztosabb megismerése és gyógyítása a hangtőmesz, kopogató és bonczvizsgálat használatával, és Őszinte nyilatkozat a kancsal szem s taggörbüléseknek gyökeres gyógyműtétek valódi becse körül czímű munkái jelentek meg. 1847-ben az egyetemnél mint a gyermekgyógyászat magánoktatója tartott előadásokat; s ugyanezen évben jelent meg tőle A gyermekgyógyászat tankönyvének első része. Időközben mint szerkesztő is volt munkás. A Magyar orvos-sebészi és természettudományi évkönyveket 1842-ben, s a Magyar orvos-sebészi évkönyveket a gyermekgyógyászat körében 1845-ben indította meg. Az 1848–49-diki mozgalmakban tevékeny részt vett s Arad capitulatiója után török földre menekült. Innen Angliába költözvén, a forradalom végével felvett „Merei” név alatt, mint gyermekgyógyász Manchesterben telepedett le, hol művészetéről felolvasásokat is tartott angol nyelven, melyeknek egynémelyike (Lecture on temperaments and their proper diet; Lectures on the diseases of children; Disorders of infantil development sat.) nyomtatásban is megjelent; s hol 1858-ban martius 12-dikén meghalálozott. 
  Megjegyzés: Az egykori akadémiai megemlékezésben születésének adatai még bizonytalanok voltak, így azokat pontosítottuk. Teljes neve: Schoepf-Merei Ágoston. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár