1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

megválasztva: 1831

Bártfay László Budai Ézsaiás Döme Károly Deáki Filep Sámuel Feszler Ignácz Aurél Forgó György Görög Demeter Gévay Antal Jankovich Miklós Kopácsy József Kresznerics Ferenc Márton József Nyíry István Perger János Schedius Lajos Schuster János Szalay Imre Szemere Pál Szenvey József Teleki Ferenc Thaisz András

megválasztva: 1832

Angyalffi Mátyás Baricz György Bolyai Farkas Buczy Emil Császár Ferencz Csató Pál Csorba József Fabriczy Sámuel Gelei József Georch Illés Hegedűs Sámuel Hoblik Márton Hoffner József Horváth János Kállay Ferencz Kassai József Kováts Mihály Lakos János Péczely József Sárváry Pál Simai Kristóf Szontágh Gusztáv Tessedik Ferencz Vass László Waltherr László Imre Zach János Ferenc, báró

megválasztva: 1833

Dessewffy Aurél Egyed Antal Horváth József Elek Horváth Zsigmond Kőrösi Csoma Sándor Klauzál Imre Kovács Pál Tasner Antal Zsivora György

megválasztva: 1834

Bölöni Farkas Sándor Fillinger Leopold Magda Pál

megválasztva: 1835

Fülepp József Gegő Elek Gorove László Schoepf-Merei Ágoston Vásárhelyi Pál

megválasztva: 1836

Bresztyenszky Adalbert Gáthy István

megválasztva: 1837

Jerney János Kerekes Ferencz Tanárky Sándor Vajda Péter

megválasztva: 1838

Fogarasi János, Alsóviszti Kossovich Károly Szenczy Imre Tarczy Lajos

megválasztva: 1839

Beély Fidél József Horváth Mihály Kiss Ferencz Lukács Móricz

megválasztva: 1840

Markó Károly

Rudics József

Rudics József báró született 1792-ben febr. 22-dikén Szabadkán. 1809-ben bölcsészet-, 1816-ban jogtudorrá avattatott. Az 1811-ki országgyűlésen mint absentium ablegatus jelent meg, s általában azon fiatal emberek közé tartozott, akik a politikai és irodalmi mozgalmak iránt kiváló érdeklődéssel viseltettek. Pesten korán megismerkedett Kisfaludy Károllyal, barátokká váltak, s Rudics az 1822-ben megindult Aurorát jelentékeny anyagi segélyben részesítette. 1825-ben Bács megye aljegyzője lett, de az irodalomnak és színművészetnek folyvást pártfogója maradt. Kisfaludy s más pesti író barátjai ajánlatára nem egy könyv kiadását támogatta. A húszas években szokás volt az, hogy az író, ha nem talált kiadót, kamat nélküli, úgynevezett részvétkölcsönök útján adja ki művét, a jövedelemből visszafizetés föltétele alatt. Forgó, a Pest megyei főorvos, Kultsár, a hírlapszerkesztő és Rudics voltak a legelőzékenyebb kölcsönzők. Kisfaludy Betegek (1825) czímű vígjátékában — melyben saját hypochondriáját gúnyolja ki – barátjáról, Rudicsról is megemlékezik. Maga Kisteleky Károly, barátja Budházy József, Forgó orvosuk, Forgay név alatt szerepelnek a vígjátékban. Rudics 1832-ben Bács megye alispánjává választatott, az 1832/6-ki országgyűlésre a megye követévé; 1837-ben helytartótanácsos és Bács megye administratora, 1841-ben főispánja. 1854-ben bárói rangot nyert; 1861-ben harmad, 1867-ben negyed ízben Bács megyei főispán. 1857-ben és 1870-ben Hervatag füzér czím alatt egy-egy kötetnyi költeményt bocsátott közre. 1873-ban az Akadémia tiszteleti tagjává választotta a magyar szépirodalom és színművészet támogatása ügyében kifejtett buzgalmáért. Meghalt Bácsalmáson 1879-ben aug. 21-dikén. Az Akadémiára nagyobb összeget hagyott. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár