1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

megválasztva: 1831

Bártfay László Budai Ézsaiás Döme Károly Deáki Filep Sámuel Feszler Ignácz Aurél Forgó György Görög Demeter Gévay Antal Jankovich Miklós Kopácsy József Kresznerics Ferenc Márton József Nyíry István Perger János Schedius Lajos Schuster János Szalay Imre Szemere Pál Szenvey József Teleki Ferenc Thaisz András

megválasztva: 1832

Angyalffi Mátyás Baricz György Bolyai Farkas Buczy Emil Császár Ferencz Csató Pál Csorba József Fabriczy Sámuel Gelei József Georch Illés Hegedűs Sámuel Hoblik Márton Hoffner József Horváth János Kállay Ferencz Kassai József Kováts Mihály Lakos János Péczely József Sárváry Pál Simai Kristóf Szontágh Gusztáv Tessedik Ferencz Vass László Waltherr László Imre Zach János Ferenc, báró

megválasztva: 1833

Dessewffy Aurél Egyed Antal Horváth József Elek Horváth Zsigmond Kőrösi Csoma Sándor Klauzál Imre Kovács Pál Tasner Antal Zsivora György

megválasztva: 1834

Bölöni Farkas Sándor Fillinger Leopold Magda Pál

megválasztva: 1835

Fülepp József Gegő Elek Gorove László Schoepf-Merei Ágoston Vásárhelyi Pál

megválasztva: 1836

Bresztyenszky Adalbert Gáthy István

megválasztva: 1837

Jerney János Kerekes Ferencz Tanárky Sándor Vajda Péter

megválasztva: 1838

Fogarasi János, Alsóviszti Kossovich Károly Szenczy Imre Tarczy Lajos

megválasztva: 1839

Beély Fidél József Horváth Mihály Kiss Ferencz Lukács Móricz

megválasztva: 1840

Markó Károly

Perger János

Perger János május 15-dikén 1791-ben született Nagy-Váradon, hol atyja a kath. nemzeti iskola igazgatója 1801-ben meghalván, anyabátyja Drágosy Miklós egyes. görög püspök befolyásával, majd Hajdu Ferencz, mostohaapja, valóban atyai vezérlése alatt gondos nevelést vett; s a gymnasiumi philosophiai s törvénytudományi oskolákat végezte. Anyavárosából törvényes gyakorlat végett Pestre ment, hol 1813-ban a kir. tábla mellé h. jegyzővé, 1814-ban ügyvéddé esküdt fel. Peres dolgai mellett is folyvást szeretettel viseltetvén a tudományokhoz, következő munkálatival járult a literatura előmozdításához: 1. Bevezetés a diplomaticába, vagyis az oklevél-ismeret tudományába Schwartner után. (Pest, 1821.). 2. Verbőczy István magyar törvénytára. Magyarosította s némely jegyzékekkel megvilágosította. (Pest, 1830.). 3. A magyar és hazája régenten. (Pest, 1831.). 4. Törvényes és diplomaticai czikkelyek az 1832-ki Tudományos Gyűjteményben, a Közhasznu Esmeretek Tára 2—5. részeiben s a Szemlélőben. Amazok tekintetéből választá őt a m. t. Társaság első nagygyűlésében, 1831. febr. 17-dikén levelező, s az igazgatóság, 1832. sept. 3-dikán helybeli rendes taggá a törvénytudományi osztályhoz; s e helyét még azon évben foglalta el egy, a hűbéri rendszerről írt értekezés felolvasásával, meIy azonban nem jelenhetett meg. Az utóbbi időkben, a társaság megbízásából a Törvénytudományi műszótár szerkesztésével foglalkodott, de e munkálata közben a budapesti árvíz alkalmával megbetegedvén, rövid szenvedés után elhúnyt Pesten máj. 25-dikén, 1838-ban. Kéziratban maradtak tőle s az academia levéltárába tétettek: 1. Értekezés a jobbágyokról. 2. Magyar törvények fordítása a XVI. század közepéig. 3. Emlékbeszéd Georch Illés t. t. felett, megjelenik az Évkönyvek IV. kötetében. Táblabírósággal Heves, Gömör és Tornában tiszteltetett meg. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár