1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

megválasztva: 1831

Bártfay László Budai Ézsaiás Döme Károly Deáki Filep Sámuel Feszler Ignácz Aurél Forgó György Görög Demeter Gévay Antal Jankovich Miklós Kopácsy József Kresznerics Ferenc Márton József Nyíry István Perger János Schedius Lajos Schuster János Szalay Imre Szemere Pál Szenvey József Teleki Ferenc Thaisz András

megválasztva: 1832

Angyalffi Mátyás Baricz György Bolyai Farkas Buczy Emil Császár Ferencz Csató Pál Csorba József Fabriczy Sámuel Gelei József Georch Illés Hegedűs Sámuel Hoblik Márton Hoffner József Horváth János Kállay Ferencz Kassai József Kováts Mihály Lakos János Péczely József Sárváry Pál Simai Kristóf Szontágh Gusztáv Tessedik Ferencz Vass László Waltherr László Imre Zach János Ferenc, báró

megválasztva: 1833

Dessewffy Aurél Egyed Antal Horváth József Elek Horváth Zsigmond Kőrösi Csoma Sándor Klauzál Imre Kovács Pál Tasner Antal Zsivora György

megválasztva: 1834

Bölöni Farkas Sándor Fillinger Leopold Magda Pál

megválasztva: 1835

Fülepp József Gegő Elek Gorove László Schoepf-Merei Ágoston Vásárhelyi Pál

megválasztva: 1836

Bresztyenszky Adalbert Gáthy István

megválasztva: 1837

Jerney János Kerekes Ferencz Tanárky Sándor Vajda Péter

megválasztva: 1838

Fogarasi János, Alsóviszti Kossovich Károly Szenczy Imre Tarczy Lajos

megválasztva: 1839

Beély Fidél József Horváth Mihály Kiss Ferencz Lukács Móricz

megválasztva: 1840

Markó Károly

Nyíry István

Nyíry István Átányban, Heves vármegyében született majus 9-dikén 1776-ban, hol atyja ref. predikátor s az esperesti sz. szék tanácsosa volt. Tanulását S. Patakon kezdte az ottani főiskolában, egy évet időközben a német nyelv gyakorlása végett Lőcsén töltvén, be is fejezte. Gyenge ifjuságában szenvedélyes barátja a költészetnek s a classica literatura szorgalmas tanulója; számos költeményeket írt, melyekkel azonban soha fel nem lépett. A mennyiség- és természettudományokat Barczafalvi Szabó Dávid, a híres neológ lelkes előadásai után kedvelte meg először, a philosophiát az akkor nagy hírű Szentgyörgyi István alatt. E komolyabb tanulmányok nem tompíták el Nyíry hajlamát a szép iránt, s így őt oly előmenetellel látjuk a festészetet is űzni, hogy 1797-ben az űj fő curator, Vay József befolyásával felállított rajztanítói helyre meghívatnék, miután e czélra gyakorlás, és különféle készületek közt Kassán egy évet töltött. De már 1798-ban a tiszta mathesis rendkiv. tanítójává levén, a rajzolásnak csak annyiban maradt tovább is gyakorlója, mennyiben a mathesissel, nevezetesen annak alkalmazott részével, főleg a föld- és égabroszok és felső épitészeti tervek készítésével, függött össze. 1806-ban júliusban mint rendes prof. a mennyiségtudomány tanítását egész terjedelmében vette által, s nem csak annak elemei körül játszadozva, hanem felsőbb ágaiba is igyekezvén hallgatóit beavatni. Emellett is időt tuda nyerni 1810-ben, prof. Sípos Pál kiléptével a természettudomány oktató székét is ellátni, míg az arra készülő Kézy Mózes 1813-ban a külföldről visszatérvén, azt elfoglalta. Ez idő alatt készitette Nyiry első munkáját: ´A dynamica physica kezdete´ (1811), mely azonban kézirat maradott. A physica Schelling természetphilosophiája tanulására vezette, s ez új és önálló studiumokra ébresztvén mély elmü szellemét, az önhatók tudományát alkotta, melyet e czímű munkájában terjesztett elő: ´Prima elementa matheseos intensorum´ (Kassa, 1821. 111 lap), s mire csakhamar ´A számvetés tudományának kezdete, a köznép és az alsóbb oskolák számára´ (S. Patak, 1822. 85 1ap) következett. Ez időben történt, hogy Nyiry, óhajtása ellen, kedvelt székéről leszólítva, a statistica, földirat, műtan és neveléstudomány tanításával bízatnék meg; s ámbár az önkény mélyen sértette: ő mégis lelke teljes reá szánásával igyekezett e rendeltetésnek is megfelelni, s leczkéi számára Európa statisticáját latinul s a Neveléstudományt magyarul kidolgozta (1822). E helyzet két év múlva óhajtásához képest változott, midőn Rozgonyi halálával, 1824-ben a philosophia tanítószékébe tétetnék által, melyet majd haláláig dicséretesen betöltött. Ez idő alatt következő munkái jelentek meg: ´Conspectus philosophiae empiricae Lockii, scepticae Hummii, criticae Kantii transcendentalis Fichtelii et Schellingii ad suas categorias relati. Cum primis elementis intensorum philosophice propositis´ (S. Patak, 1824. 194 lap.); ´Disquisitio philosophica de causis sermonis latini, grammaticis philosophiae categorias, philosophis grammaticam explicans´ (S. Patak, 1827. 72 l.). Két emlékbeszéde: ´A halál philosophiája, phil. prof. Rozgonyi József felett´ (S. Patak, 1823.); ´A vigasztalásról való beszéd prof. Láczai Szabó József felett´ (S. Patak, 1828.). Egy programma: ´De statuis Graeciae´ (S. Patak, 1827. 20 lap), s több apróbb értekezéseken kívül a Tudományos Gyűjtemény és Felső-magyarországi Minervában. Fő munkája: ´A tudományok öszvessége. I. köt. Közönséges tudománykör, és nyelvtudományi osztály. (S. Patak, 1829. 366 1ap); II. köt. A historiai segédtudományok. (S. Patak, 1831. 371 1ap); III. köt. A tulajdon historia tudományai, (S. Patak, 1831. 556 1ap) — a IV-dik köt.: Mennyiségtudomány, 1836-ban készült el, s máig is kéziratban van. Ennyi érdemek magokra vonván a m. t. Társaság méltató figyelmét, mindjárt annak első nagygyűlésében levelező taggá választatott; a másodikban, 1832-ben az igazgatóság által a mathesis osztályába vidéki második rendes tagul, míg 1836. sept. 2-dikán, saját kérésére, a philosophiai osztályba elsö, fizetett vidéki r. tagul téteték által. Academiai pályáján Nyiry a következő munkákkal lépett fel : A fa- és kőhid ereje (Székfoglaló, Évk. I. 2.); A vizek belső részeinek tudákos ismerete (Évk. III. 3.); Nőjogtan, vagy a szépnem természeti jusairól (U. o.); A tapasztalati lélekismeretből lehozott széptudomány (Ttár. I. 5.); Halley üstökös eloszolhatása (Ttár. VI. 6.); A földrengés tudományos ismertetése (Ttár. VIII. 7.); Az álom philosophiája (Ttár. X. 8.); Az ipar és népszaporodás számalapjai, néhány hitel- és adósságtörlő kérdés megfejtésére (Ttár, új folyam, értek. rész. I. 9.); Az 1835-ki külf. philosophiai munkák, tudományrendszeresen (Ttár, új folyam, literat. Rész. I. 10.); Az angol műipar philosophiája (Ttár, új folyam. értek. Rész. III.). 1838-ban, a mellvízkór kínjai közt, melyek őt egy éven keresztül szakadatlanul csigázták, fejezte be saját philosophiai rendszerét előadó munkáját: ´A mathesis intensorum alkalmazása a philosophia tudományaira´. Kevés hetekkel ezután, augustus 27-én húnyt el, s valamint élve közönségesen becsültetett, halálában számos tisztelői és tanítványai fájdalma követte. 
  (Ormós László egykorú tudósítása szerint). 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár