1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1881

Baintner János Fabritius Károly Gorove István Horváth Ignácz Korponay János Lukács Móricz Molnár Aladár Morócz István Révész Imre Suhayda János Szabó Imre Szemere Miklós Tóth Kálmán Tarczy Lajos

† 1882

Asbóth Lajos Asbóth Lajos Greguss Ágost Kallós Lajos Konek Sándor Konek Sándor Vész János Ármin

† 1883

Érkövy Adolf Benkő Dániel Gyárfás István Hegedűs Candid Lajos Petzval Ottó Zsivora György

† 1884

Frankenburg Adolf Hegedűs László Lichner Pál Lugossy József Pompéry János

† 1885

Hornyik János Rózsay József

† 1886

Beöthy Leó Ipolyi Arnold Kalchbrenner Károly Korizmics László Kovács Pál Ladányi Gedeon Nyáry Albert, báró Pauler Tivadar Peregriny Elek Tárkányi Béla József Zlamál Vilmos

† 1887

Arányi Lajos Kéry (Bittner) Imre

† 1888

Balogh Kálmán Danielik János Deák Farkas Halász Géza, Dabasi Henszlmann Imre Hunfalvy János Kemény Gábor, Báró Kovács Sebestyén Endre Kriesch János Lenhossék József Paur Iván Somogyi Károly Trefort Ágoston Zsigmondy Vilmos

† 1889

Ökröss Bálint Kukuljevič-Sakcinski Iván Ney Ferencz Rómer Flóris Rónay Jáczint János Tóth Ágoston

Kallós Lajos

Kallós Lajos született 1819-ben május 15-dikén Borzován, Szatmár megyében. Korán árvaságra jutván, saját erejére volt utalva, midőn a gymnasiumot és collégiumot Sárospatakon látogatta. 1843-ban a debreczeni főiskolán jogtudományi tanszéket nyert el, melynek egész életét szentelte. Az Akadémia 1863-ban jan. 13-dikán választotta meg levelező tagjává. Munkái: Alapelvek a magyar polgári jogban (Pest, 1846), később átdolgozva újra kiadta ily czím alatt: A magyarhoni polgári jog alapelvei (Debreczen, 1862–1864); Magyarországi főtörvényszéki ítéletek gyüjteménye (Debreczen, 1862); Az osztrák polgári jog elvei (1852); Az egyetemes európai jogtörténelem vázlata; A törvények tiszteletéről (M. Akadémiai Értesítő). A szaklapokban több értekezése jelent meg. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár