1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1881

Baintner János Fabritius Károly Gorove István Horváth Ignácz Korponay János Lukács Móricz Molnár Aladár Morócz István Révész Imre Suhayda János Szabó Imre Szemere Miklós Tóth Kálmán Tarczy Lajos

† 1882

Asbóth Lajos Asbóth Lajos Greguss Ágost Kallós Lajos Konek Sándor Konek Sándor Vész János Ármin

† 1883

Érkövy Adolf Benkő Dániel Gyárfás István Hegedűs Candid Lajos Petzval Ottó Zsivora György

† 1884

Frankenburg Adolf Hegedűs László Lichner Pál Lugossy József Pompéry János

† 1885

Hornyik János Rózsay József

† 1886

Beöthy Leó Ipolyi Arnold Kalchbrenner Károly Korizmics László Kovács Pál Ladányi Gedeon Nyáry Albert, báró Pauler Tivadar Peregriny Elek Tárkányi Béla József Zlamál Vilmos

† 1887

Arányi Lajos Kéry (Bittner) Imre

† 1888

Balogh Kálmán Danielik János Deák Farkas Halász Géza, Dabasi Henszlmann Imre Hunfalvy János Kemény Gábor, Báró Kovács Sebestyén Endre Kriesch János Lenhossék József Paur Iván Somogyi Károly Trefort Ágoston Zsigmondy Vilmos

† 1889

Ökröss Bálint Kukuljevič-Sakcinski Iván Ney Ferencz Rómer Flóris Rónay Jáczint János Tóth Ágoston

Hornyik János

Hornyik János Kecskeméten született 1812. october 13-án, elhunyt ugyanott 1855. october 8-án. Évtizedeken át Kecskemét városának főjegyzője volt, mely tisztétől csak akkor lépett vissza, midőn agg kora akadályozta tevékenysége kifejtésében. Csaknem egész életén át szülővárosának és környékének történetével foglalkozott. Kecskemét város történetét négy kötetben, Pusztaszer történetét egy kötetben írta meg. Több éven át szerkesztette a Kecskeméti Lapokat és azokban érdekes adatokkal világította meg Kecskemét város újabb történetét. Munkássága kiterjedt Katona József életének búvárlatára is, az irodalomtörténet számos becses közleményt köszönhet neki. Az Akadémia 1863-ban választotta meg levelező tagjává. Székfoglaló értekezése: „Az idéző pecsétről” (Akad. Ért. A Fil., Törv., Tört. Oszt. Közl., 1864.). Nevezetesebb dolgozatai és munkái a következők: Ráczok a kuruczvilágban. (Életképek, 1848.); Kecskemét viszonya a Kis-Kunsághoz (Uj Magyar Múzeum, 1853); Pusztaszer (Vasárnapi Ujság, 1861); Kecskemét város története. Oklevéltárral. (Kecskemét. I. köt. 1860., II. köt. 1861., III. köt. 1862., IV. köt. 1864.). Pusztaszer, a honalapító Magyar Nemzet első törvényhozási közgyűlése színhelyének története. Pusztaszer térképével, a szermonostori apátság romjai két rajzával és 130 oklevéllel. (Kecskemét, 1865.) 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár