1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1881

Baintner János Fabritius Károly Gorove István Horváth Ignácz Korponay János Lukács Móricz Molnár Aladár Morócz István Révész Imre Suhayda János Szabó Imre Szemere Miklós Tóth Kálmán Tarczy Lajos

† 1882

Asbóth Lajos Asbóth Lajos Greguss Ágost Kallós Lajos Konek Sándor Konek Sándor Vész János Ármin

† 1883

Érkövy Adolf Benkő Dániel Gyárfás István Hegedűs Candid Lajos Petzval Ottó Zsivora György

† 1884

Frankenburg Adolf Hegedűs László Lichner Pál Lugossy József Pompéry János

† 1885

Hornyik János Rózsay József

† 1886

Beöthy Leó Ipolyi Arnold Kalchbrenner Károly Korizmics László Kovács Pál Ladányi Gedeon Nyáry Albert, báró Pauler Tivadar Peregriny Elek Tárkányi Béla József Zlamál Vilmos

† 1887

Arányi Lajos Kéry (Bittner) Imre

† 1888

Balogh Kálmán Danielik János Deák Farkas Halász Géza, Dabasi Henszlmann Imre Hunfalvy János Kemény Gábor, Báró Kovács Sebestyén Endre Kriesch János Lenhossék József Paur Iván Somogyi Károly Trefort Ágoston Zsigmondy Vilmos

† 1889

Ökröss Bálint Kukuljevič-Sakcinski Iván Ney Ferencz Rómer Flóris Rónay Jáczint János Tóth Ágoston

Baintner János

Baintner János született 1815. évben Liptó-Ujvárott s Miskolczon, Rozsnyón és Lőcsén végezte alsóbb tanulmányait. A jogi és bölcsészeti tanfolyamot Pesten látogatta, hol 1838-ban ügyvéd, egy évvel később jogtudor lett. Miután több előkelő családnál mint jogi magántanár működött, 1841. évben herczeg Eszterházy uradalmi igazgatóságánál mint jogügyi előadó és titkár nyert alkalmazást. A pozsonyi jogakadémiánál, hová 1848-ban neveztetett ki tanárrá, eleinte statisztikát, utóbb polgári eljárást és magyar magánjogot tanított, és az intézet igazgatója lett, 1852-ben tanácsossá neveztetett a pozsonyi országos főtörvényszékhez, megtartván emellett igazgatói állását is. 1861. évben helytartó-tanácsos lett, de már a következő évben visszatért a tanári pályára a pesti egyetemre, ahol az osztrák jogot adta elő. Meghalt 1881-ben augusztus 14-dikén Puszta-Berkiben, 66 éves korában. A Magyar Tudományos Akademia 1865-ben választotta meg lev. tagjává. Nagyobb művei: Az ausztriai általános magánjog alaptanai, tekintettel a római jogra s a franczia és szász polgári törvénykönyvre (Pest, 1865); Birósági szervezet és peres eljárás köztörvényi polgári ügyekben, előadási vezérfonalul (ebből 1877-ben csak egy füzet jelent meg). 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár