1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1881

Baintner János Fabritius Károly Gorove István Horváth Ignácz Korponay János Lukács Móricz Molnár Aladár Morócz István Révész Imre Suhayda János Szabó Imre Szemere Miklós Tóth Kálmán Tarczy Lajos

† 1882

Asbóth Lajos Asbóth Lajos Greguss Ágost Kallós Lajos Konek Sándor Konek Sándor Vész János Ármin

† 1883

Érkövy Adolf Benkő Dániel Gyárfás István Hegedűs Candid Lajos Petzval Ottó Zsivora György

† 1884

Frankenburg Adolf Hegedűs László Lichner Pál Lugossy József Pompéry János

† 1885

Hornyik János Rózsay József

† 1886

Beöthy Leó Ipolyi Arnold Kalchbrenner Károly Korizmics László Kovács Pál Ladányi Gedeon Nyáry Albert, báró Pauler Tivadar Peregriny Elek Tárkányi Béla József Zlamál Vilmos

† 1887

Arányi Lajos Kéry (Bittner) Imre

† 1888

Balogh Kálmán Danielik János Deák Farkas Halász Géza, Dabasi Henszlmann Imre Hunfalvy János Kemény Gábor, Báró Kovács Sebestyén Endre Kriesch János Lenhossék József Paur Iván Somogyi Károly Trefort Ágoston Zsigmondy Vilmos

† 1889

Ökröss Bálint Kukuljevič-Sakcinski Iván Ney Ferencz Rómer Flóris Rónay Jáczint János Tóth Ágoston

Hegedűs László

Hegedűs László Sárospatakon született 1814. november 13-án. A sárospataki főiskolának volt tanára és több philosophiai munkát írt. A tiszáninneni ref. egyház s a sárospataki főiskola világi algondnoka is volt, egyben az alsó-zemplénmegyei ref. egyházmegye esperese, a sárospataki irodalmi kör elnöke és az állami tanítóképezde igazgató tanácsosa. 1875 óta három országgyűlésen képviselte Zemplén megye 6. (liszkai) kerületét. Nézetei, különösen a tanügyi kérdésekben, az országházban mindig figyelmet keltettek. Erdélyi János 1857-ben vele kezdte a Sárospataki Füzetek czímű protestáns tudományos folyóirat szerkesztését. Az Akadémia 1860. október 9-én választotta levelező tagjává. Székfoglalója („Az ész ismerő tehetségei, az értelem és érzékiség”) az Akadémiai Értesítőben jelent 1861—62-ben. További munkái ezek: Az egyházi alkotmányról (1857); A skót presbyteri alkotmányról (1858); A protestáns egyház viszonyáról az államhoz (1858). Nagyobb philosophiai munka írásába is kezdett, mely befejezetlenül maradt. Meghalt Budapesten 1884. február 28-án, 70 éves korában. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár