1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1881

Baintner János Fabritius Károly Gorove István Horváth Ignácz Korponay János Lukács Móricz Molnár Aladár Morócz István Révész Imre Suhayda János Szabó Imre Szemere Miklós Tóth Kálmán Tarczy Lajos

† 1882

Asbóth Lajos Asbóth Lajos Greguss Ágost Kallós Lajos Konek Sándor Konek Sándor Vész János Ármin

† 1883

Érkövy Adolf Benkő Dániel Gyárfás István Hegedűs Candid Lajos Petzval Ottó Zsivora György

† 1884

Frankenburg Adolf Hegedűs László Lichner Pál Lugossy József Pompéry János

† 1885

Hornyik János Rózsay József

† 1886

Beöthy Leó Ipolyi Arnold Kalchbrenner Károly Korizmics László Kovács Pál Ladányi Gedeon Nyáry Albert, báró Pauler Tivadar Peregriny Elek Tárkányi Béla József Zlamál Vilmos

† 1887

Arányi Lajos Kéry (Bittner) Imre

† 1888

Balogh Kálmán Danielik János Deák Farkas Halász Géza, Dabasi Henszlmann Imre Hunfalvy János Kemény Gábor, Báró Kovács Sebestyén Endre Kriesch János Lenhossék József Paur Iván Somogyi Károly Trefort Ágoston Zsigmondy Vilmos

† 1889

Ökröss Bálint Kukuljevič-Sakcinski Iván Ney Ferencz Rómer Flóris Rónay Jáczint János Tóth Ágoston

Peregriny Elek

Peregriny Elek Gálszécsen, Zemplén vármegyében született 1812. febr. 12-én. Gymnasiumi tanulmányait Máramaros-Szigeten végezte 1827-ben. Ekkor a piaristák rendjébe lépvén, Kecskeméten két esztendőt töltött. A szerzetből kilépvén, felső iskoláit Pesten és Pozsonyban végezte, mire csakhamar (1833) nevelőül hivatott meg gr. Andrássy Károly fiaihoz (kiknek egyike Gyula gróf). Itt kezdé meg munkálkodását a magyar irodalomban Campe „Amerika fölfedezése” c. munkájának fordításával. 1836-ban gyűjté az „Életből szedett képek csarnoká”-t. 1837-ben báró Mednyánszky Alajos által Dénes fiához nevelőnek meghívatván, a jeles család körében új alkalmat nyert mind a neveléstudományban, mind az irodalomban bővebb ismereteket szerezni. Több neveléstani czikket tett közzé az Athenaeumban és Századunkban. Irta „A magyarok történetét" az ifjúság számára; megindítá „Bánya az ifjúság képzésére" czímű gyűjteményét, melyből 14 füzet jelent meg, s mely a magyar Akadémia által a Gorove-díjjal jutalmaztatott. 1842-ben paedagogiai tanulmányi útat tett Németországban, Schweizban, Olaszország egy részében, Francziaországban és Angliában. Utazásaiból 1843-ban hazatérvén, gróf Károlyi György bízta meg fiai nevelésével, de már egy év múlva kir. könyvbírálóvá neveztetett ki. Az Akadémia őt 1841. szeptember 3-án levelező tagjául választotta. Meghalt 1886. ápril 3-án. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár