1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1881

Baintner János Fabritius Károly Gorove István Horváth Ignácz Korponay János Lukács Móricz Molnár Aladár Morócz István Révész Imre Suhayda János Szabó Imre Szemere Miklós Tóth Kálmán Tarczy Lajos

† 1882

Asbóth Lajos Asbóth Lajos Greguss Ágost Kallós Lajos Konek Sándor Konek Sándor Vész János Ármin

† 1883

Érkövy Adolf Benkő Dániel Gyárfás István Hegedűs Candid Lajos Petzval Ottó Zsivora György

† 1884

Frankenburg Adolf Hegedűs László Lichner Pál Lugossy József Pompéry János

† 1885

Hornyik János Rózsay József

† 1886

Beöthy Leó Ipolyi Arnold Kalchbrenner Károly Korizmics László Kovács Pál Ladányi Gedeon Nyáry Albert, báró Pauler Tivadar Peregriny Elek Tárkányi Béla József Zlamál Vilmos

† 1887

Arányi Lajos Kéry (Bittner) Imre

† 1888

Balogh Kálmán Danielik János Deák Farkas Halász Géza, Dabasi Henszlmann Imre Hunfalvy János Kemény Gábor, Báró Kovács Sebestyén Endre Kriesch János Lenhossék József Paur Iván Somogyi Károly Trefort Ágoston Zsigmondy Vilmos

† 1889

Ökröss Bálint Kukuljevič-Sakcinski Iván Ney Ferencz Rómer Flóris Rónay Jáczint János Tóth Ágoston

Paur Iván

Paur Iván született Kismartonban 1805-ben jun. 21-dikén.1 A jogi pályára készült, mikor a szabagságharcz őt is a csatatérre hívta, hol Görgey táborkarában szolgált s itt őrnagyi rangot nyert. A forradalom lezajlása után Kismartonba vonult vissza és ügyvédi irodát nyitott. Azonban nem sok ideig ügyvédeskedett; a herczeg Esterházy-család levéltárnokául nevezte ki, ahonnan azután a Széchenyiek szolgálatába ment át, s ezen nemzetség levéltárát vezette egész haláláig. A történelmi és régészeti tudomány terén szerzett érdemeiért királyi tanácsosi czímet kapott, s 1858-ban a magyar tudományos Akadémia levelező tagjává választatott. Tiszteletbeli elnöke volt a Sopron megyei régészeti egyesületnek. Halálát, mely 83 éves korában 1888-ban deczember 17-dikén következett be Sopronban, hónapokig tartó súlyos betegség előzte meg. Munkáinak sorozata a következő: Békésmegye a rómaiak alatt (Uj Magyar Muzeum, 1852); Tétényi emlékek, keresztyén római sírok (Uo., 1852); Mátyás királynak egy nevezetes oklevele (Uo., 1853); Egy répczemelléki római emlék (Uo., 1854); Zwei römische Ziegel-Denkmäler aus Steinamanger (Sitzungsberichte der k. k. Akademie der Wiss. Philos. Classe. XIV. Bd., 1854); Kovácsii emlékek (Uj Magyar Muzeum, 1855); Adalék a protestans ügy történetéhez az 1655-iki országgyűlésen (Uo., 1856); A daruvári felirat magyarázata (Uo., 1857); Egy Duna-balparti római erőd a pesti határban (Akad. Értesítő, 1857); A soproni szőlők veszedelme a kuruczvilágban (Uo., 1857); A horvát nemzet legkorábbi viszonyai az Árpádokhoz (Hazánk, 1858); Egy Árpádkori bűnvádi itélet külföldi jogforrásokkal párhuzamban (Uo.); Levéltári adat a királyi igriczekről (Uo.); Magyar régiségek: A Nádasdy-kehely; Az Ujlakiak sírköve; A két utolsó Ujlaki és Capistráni János frater (Uo.); Vitéz János sírköve; Zalkai László czímere. Egy festett kezdőbetű egy Bakacsgradualéból (Hazánk, 1859); Archaeologiai visszapillantások: A királyeskü keresztje; Vitéz János sírköve; Zalkai László czímere; Egy festett kezdőbetű stb. A Szelepcsényi-féle kereszt; Lippay bibornok czímere; Magyarország Primása Török Jánostól (Hazánk, 1859); Huszonöt kiadatlan pannoniai felirat (Archaeologiai Közlemények, 1859.); Csányi János krónikája 1670–1704. bevezetéssel és okmányos függelékkel (Magyar Történelmi Tár, 1858); A légkövekről (Család könyve, 1856. VII. és VIII.); Szent István király palástja (Magyar Évlapok, 1857); A nagyváradi közigazgatási terület conservatorának hivatalos jelentése (Uo.); Irodalmi Panoráma. I–IV. czikk (Uo.). Az Istituto di corrispondenza archaeologica Rómában (Győri tör. és rég. Füz. IV. 1865–68); Legujabb archaeologiai mozgalmak a hazában és a hazán kivűl. I. Kúnhalmok. II. Aquincum és maradványai (Budapesti Szemle, 1858); Jelentés a győr-ebenfurti építkezési munkálatoknál felfedezett római kőkoporsókról, sarcophagokról (Archaeologiai Értesítő, 1873); Egy piperéző római nő sírja (Uo.). Nagyobb művei: XI. Innocens pápa bullája, mellyel néhai kalocsai érsek Széchenyi Pál, egykoru pécsi püspöki székében 1678. évben megerősíttetett; kiadva a Széchenyi grófok nemzetségi levéltárában őrzött eredeti után, kőre rajzolt hasonmással, a nagyczenki parochialis templom felszenteltetése alkalmából (Pest, 1864); Hazai Okmánytár. I–III. köt. Kiadják Nagy Imre, Paur Iván, Ráth Károly és Véghelyi Dezső (Győr, 1865—66). 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár