1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések

† 1881

Baintner János Fabritius Károly Gorove István Horváth Ignácz Korponay János Lukács Móricz Molnár Aladár Morócz István Révész Imre Suhayda János Szabó Imre Szemere Miklós Tóth Kálmán Tarczy Lajos

† 1882

Asbóth Lajos Asbóth Lajos Greguss Ágost Kallós Lajos Konek Sándor Konek Sándor Vész János Ármin

† 1883

Érkövy Adolf Benkő Dániel Gyárfás István Hegedűs Candid Lajos Petzval Ottó Zsivora György

† 1884

Frankenburg Adolf Hegedűs László Lichner Pál Lugossy József Pompéry János

† 1885

Hornyik János Rózsay József

† 1886

Beöthy Leó Ipolyi Arnold Kalchbrenner Károly Korizmics László Kovács Pál Ladányi Gedeon Nyáry Albert, báró Pauler Tivadar Peregriny Elek Tárkányi Béla József Zlamál Vilmos

† 1887

Arányi Lajos Kéry (Bittner) Imre

† 1888

Balogh Kálmán Danielik János Deák Farkas Halász Géza, Dabasi Henszlmann Imre Hunfalvy János Kemény Gábor, Báró Kovács Sebestyén Endre Kriesch János Lenhossék József Paur Iván Somogyi Károly Trefort Ágoston Zsigmondy Vilmos

† 1889

Ökröss Bálint Kukuljevič-Sakcinski Iván Ney Ferencz Rómer Flóris Rónay Jáczint János Tóth Ágoston

Lichner Pál

Lichner Pál született 1816-ban decz. 12-dikén Modorban. E kisvárosban végezte a gymnasiumot, a bölcselmi tanfolyamot Pápán, a theologiát Pozsonyban. Ezután másfél évet részint a lipcsei, részint a göttingai egyetemen töltött a classica-philologia tanulmányozásával, de mellékesen a hazai történelem kútforrásaival is foglalkozva, különösen Lipcsében a Pölitz-féle, hungaricumokban gazdag könyvtárban. Hazatérve, 1842-ben a pozsonyi evang. lyceum ideiglenes tanárává választatott, s ugyanekkor adta ki első munkáját is: Hellen nyelvtan elemei (Pozsony, 1842), a következő évben rendkívüli tanár lett, 1852-ben rendes, 1861–68-ig mint igazgatótanár működött folyvást a pozsonyi evang. lyceumban. Lichner különösen az ötvenes és hatvanas években fejtett ki nagyobb munkásságot a classica-philologia és magyar történelmi kútfők kiadása terén. Hellén nyelvtana és olvasó könyve, a maga idejében nagy hézagot töltött be s történelmi kútfő-kiadásai, amelyek leginkább városaink, s az evang. egyház történetére vonatkoznak, szintén jelesek. Íme megjelenésük sorrendjében: 1. Hellen olvasókönyv (I–II. köt. Pozsony, 1844); 2. Ofner Stadtrecht (Pressburg, 1845., Michnay Endrével adta ki); 3. Hellén nyelvtan (2. átdolg. kiad. Pozsony, 1853); 4. Hellen gyakorlókönyv (Pozsony, 1854); 5. Szabó Istvánnak magyar Homerosáról (Lyceumi programm-értekezés, 1854); 6. Johann Pogner’s Verzeichniss über den Bau der evang. Kirche in Pressburg 1636–1683, und Johann Liebergott’s Tagebuch von den Verfolgungen der Evangelischen in den Jahren 1672–1683, nach den Handschriften der evang. Bibliothek mit Urkunden herausgegeben (Pressburg, 1861); 7. Szenczi Molnár Alberthez 1608–1610. írt tizenhét levél (Lyceumi programm, 1862); 8. Micae historico-chronologicae evangelico-pannonicae… collectae et adumbratae opella Johannis Burii laureati poetae etc. anno vero Christi 1685 et in sequentibus in ordine redigi coeptae. Ex autographo Posoniensi (Posonii, 1864); 9. Egyháztörténelmi közlemények (Lyceumi programm, 1867). Az Akadémia mindkét irányú munkásságát méltányolván, 1859. decz. 16-án tartott nagygyűlésen lev. tagjává választotta. 1880-ban nyugalomba vonult, 1884-ben okt. 4-dikén életének 68-ik évében meghalt. 
  Forrás: Régi Akadémiai Levéltár